Mutatjuk az utóbbi évtized legnagyobb felfedezéseit

Az orvostudományi Nobel-díjat már 112. alkalommal ítélték oda a fontos felfedezésekért. 1901 óta összesen 224 embert tüntetettek ki: 39 alkalommal kapta egyetlen személy a díjat, míg 34 alkalommal kettő, 39 alkalommal pedig három tudósnak adták az elismerést, megosztva. Nézzük, melyek voltak az utóbbi évtized legnagyobb felfedezései, amelyek Nobel-díjat értek.

Ahogy már mi is beszámoltunk róla , idén az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, de libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat. Az elismerést a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezésével vívták ki. A bejelentéshez kapcsolódóan az MTVA Sajtóarchívuma összeállítást adott ki az utóbbi tíz esztendő orvosi-élettani Nobel-díjas kitüntetettjeiről.

Nobel-díj, orvosi-élettani Nobel-díj, Nobel-díjasok, orvostudomány
A hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért David Julius és Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jessica Gow

Az elmúlt évtized díjazottjai

  • 2011-ben az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi-francia Jules Hoffmann a veleszületettimmunrendszeraktiválásával kapcsolatos felfedezéseikért, valamint a kanadai Ralph Steinman a dendritikus sejtek és a szerzett immunitásban betöltött szerepük felfedezéséért kaptak Nobel-díjat. (Steinman a bejelentés előtt három nappal meghalt, de a díjat - amely 1974 óta posztumusz nem adható - nem vonták vissza, mert a bizottság a döntés meghozatalakor még nem tudott a halálesetről.)

  • 2012-ben a brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta meg a neves díjat, mégpedig azért a felfedezésükért, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből a test valamennyi szövete kialakítható.

  • 2013-ban az amerikai James E. Rothman és Randy W. Schekman, illetve a német-amerikai Thomas C. Südhof tudhatta magáének az elismerét, a sejt szállítórendszerének szabályozásával kapcsolatos felfedezésekért.

  • 2014-ben az amerikai-brit John O'Keefe-nek, illetve a norvég May-Britt Mosernek és férjének, Edvard Mosernek ítélték a díjat, az agykutatás területén elért eredményeikért.

  • 2015-ben az ír William C. Campbellé és a japán Omura Szatosié lett a díj a fonálféreg-fertőzések - mint a folyami vakság és a nyirokfilariázis - elleni terápia kifejlesztéséért. A kínai Juju Tu (Tu Ju-ju) pedig a malária újfajta kezelésének kidolgozásáért kapta meg a Nobel-díjat ugyanebben az évben.

  • 2016-ban a japán Oszumi Josinori az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, leegyszerűsítve "önevésként" emlegetett folyamat területén elért eredményeiért részesült Nobel-díjban.

  • 2017-ben az amerikai Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young nyerte el a kitüntetést, a cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért.

  • 2018-ban az amerikai James P. Allisonnak és a japán Hondzso Taszukunak ítélték az elismerést, amiért kifejlesztették a rák elleni modern immunterápiát, a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápiát.

  • 2019-ben az amerikai William Kaelin és Gregg Semenza, valamint a brit Peter Ratcliffe azért kapott Nobel-díjat, mert felfedezték, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.

  • 2020-ban pedig az amerikai Harvey J. Alter és Charles M. Rice, valamint a brit Michael Houghton érdemelte ki az elismerést, mégpedig a hepatitisz C vírus felfedezéséért.

További érdekességek a Nobel-díjról

A Nobel-díj történetében eddig mindössze 12 nőnek ítélték oda az orvostudományi díjat. 1901 óta volt 9 olyan év is, amikor senki sem kapta meg az elismerést. Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a kanadai Frederick G. Banting volt, aki 1923-ban harminckét évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Francis Peyton Rous, aki nyolcvanhét éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést.

Idén is hazájukban vehetik át az elismerést a Nobel-díjasok , a koronavírus-járvány miatt ugyanis az elmúlt évhez hasonlóan most sem utazhatnak Stockholmba az ünnepélyes átadásra az elismerés kitüntetettjei.

Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876-1936), aki Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti. Ő az egyetlen magyar tudós, aki a Magyarországon folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) pedig 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat, a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +18 °C
Minimum: +9 °C

Délnyugat felől tovább folytatódik a felhősödés, ezzel együtt a csapadékhajlam is fokozatosan növekszik. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra