Új, országos jelentőségű kutatóközpont jön létre Budapesten. A BrainVision Center feladata a központi idegrendszeri betegségek diagnózisához és terápiájához szükséges alapkutatási folyamatok előkészítése és a látás-helyreállítás alapkutatási program megvalósítása lesz.
A központban lehetőség nyílik majd a fény és az agy kölcsönhatására épülő optikai rendszerek fejlesztésére is - hangzott el a hétfői alapító ünnepségén. Az újonnan létrejövő kutatóközpontot Roska Botond, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora és Rózsa Balázs, a Femtonics Kft. alapítója és tulajdonosa, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa vezeti.
Roska Botond az ünnepségen az általa kidolgozott látásvisszaállító terápia eddigi eredményeiről tartott előadást. Elmondta, hogy eddig öt betegen alkalmazták eredményesen az eljárást, de még hosszú az út odáig, hogy több embert bevonjanak a terápiába, illetve a kezelés eredményeként ne csak objektumokat észleljenek a páciensek. "Ez olyan, mint a Himaláját megmászni. Most vagyunk az alaptáborban" - szemléltette a professzor, hozzátéve, hogy most következik a munka technológiai része. Az együttműködés kiemelt szereplői között említette Szabó Arnoldot, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének egyetemi tanársegédjét, a Retina Laboratórium vezetőjét, Rózsa Balázst, valamint Nagy Zoltán Zsoltot, az egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatóját.
Rózsa Balázs kifejtette, hogy a BrainVision Centerben az új molekulárisbiológiai módszertani megoldások és a 3D-s lézermikroszkópos technológia segítségével folyó munka eredményeként a látáshelyreállító terápiák hatékonyságának vizsgálatán kívül lehetőség nyílik majd a központi idegrendszer több olyan betegségére is optogenetikai választ találni, mint a depresszió, a demencia vagy az epilepszia. Hozzátette, a centrumban egy úgynevezett "mindent az egyben" mikroszkóptechnikát szeretnének felhasználni, amely egyetlen készülékben ötvözi a két- és háromdimenziós technikák összes előnyét.
Az új eljárás lehetővé teszi, hogy az agyban elhelyezkedő, különböző genetikai módszerekkel jelölt sejttípusokat mozgás közben vizsgálják. Ezzel az eljárással kideríthetik, hogy a különböző látáshelyreállító genetikai terápiák milyen hatékonysággal javították a retina működését. Így az új eljárás, valamint Roska Botond új molekulárisbiológiai módszertani eszközeinek és Szabó Arnoldék humán szövetkultúráinak a segítségével a terápiás lehetőségek közül ki tudják majd választani a leghatékonyabbakat. Rózsa Balázs kiemelte Erőss Loránd idegsebész professzor szerepét a centrum működésében. Mint rámutatott, az együttműködés eredményeként a világ egyik legjelentősebb humán transzlációs központja jön létre. A projektnek jelenleg az előkészítő munkálatai zajlanak, várhatóan decemberben kezdi meg működését.
