Mit mutat az MPV értéke?
A teljes vérképről kiadott dokumentumban különböző rövidítésekkel lehet találkozni. A legfontosabb mutatók betűkombinációit, illetve ezek jelentését sokan megtanulják, de időnként nagyobb érdeklődés fordul olyan tényezők felé is, amelyek felett a betegek többnyire elsiklanak. Ilyen az MPV (mean platelet volume) érték is, amelyről sokan tudni vélik, hogy komoly következtetések vonhatók le belőle az egészségi állapotra. Valóban így lenne?
Az MPV-nek van, vagy nincs jelentősége?
Az MPV értéknek a jelenlegi állás szerint egy átlagos beteg esetében nincs jelentősége. Korábban ezt a tényezőt a teljes vérképnél nem is számították ki, mert a vizsgálati anyagok elemzésére használt laborautomaták nem voltak képesek rá. Ezért csak a vérképzőrendszeri betegségben szenvedők esetében végezték el az MPV érték, azaz a vérlemezkék (trombociták) átlagos méretére, s a vérben az átlagos térfogatukra jellemző szám meghatározását. Az MPV értéket leginkább arra használják az orvosok, hogy információt kapjanak a csontvelőben történő trombocita termelés mértékéről.
A mutató értéke egészséges emberek esetében 7,2 - 11,1 fL.
Ahogy a csontvelő egyre több trombocitát állít elő , a fiatal vérlemezkék száma felszaporodik a vérben. Márpedig ezek nagyobb méretűek, mint az idősebbek, ami az MPV érték emelkedésében is megnyilvánul. Azaz ha több az új vérlemezke, magasabb lesz az MVP érték. A tormbocitatermelés akkor emelkedik meg, amikor az érrendszerben keringő vérben olyan mértékben csökken a számuk, hogy sürgős pótolás kell. Ilyen helyzet áll elő komoly vérveszteség és különféle vérképzőszervi zavarok esetén.
A MPV értéket azonban nem csak a vérképzés zavarai miatt figyelik. A mutató utalhat érelzáródásos folyamatra vagy éppen ellenkezőleg, az erőteljesebb vérzékenységre. Korábbi kutatások - például a Birminghami Egyetemen dolgozó Armen Yuri Gasparyan és kollégái eredményei - szerint a megemelkedett MPV érték a trombózis és a gyulladások kapcsolatára utalhatnak. Ráadásul az olyan kardiovaszkuláris kockázati tényezők, mint a dohányzás, a magas vérnyomás, dyslipidaemia (kóros vérzsírszint) és a diabétesz is képesek befolyásolni MPV-t. Megállapították, hogy a növekvő MPV szint a vénás és artériás trombózis kockázatával is egy irányban mozog.
Az olyan erősen gyulladásos betegségek, mint a reumatoid arthritis alacsony MPV-vel járnak, amely emelkedik a gyulladáscsökkentő terápia hatására. Az életmód változtatás, a vérnyomáscsökkentő és lipidcsökkentő terápiák szintén befolyásolják az MPV értékét. De ennek trombóziskockázatra gyakorolt hatását még ki kell vizsgálni.
Végül tehát az MVP-értékkel érdemes törődni, mert segíthet komoly betegségek felderítésében, de átlagos egészségi állapotú embereknél valószínűleg továbbra sem ezt a mutatót fogják az orvosok elsőként előkapni, ha diagnózist szeretnének felállítani.
