Dr. Eric D. Peterson, a Duke Egyetem Egészségügyi Központja Kardiológiai Osztályának professzora és munkatársai több, mint 111 ezer olyan ember adatait tanulmányozták, akik szívrohamon estek át, különös tekintettel a testtömegindexre (BMI). A BMI az elhízás mértékére utal, a 30 feletti BMI-vel rendelkező személy kövérnek számít.
Az eredmények szerint a 18,5 alatti BMI-vel rendelkező emberek átlagosan 74,6 évesen kapták az első infarktust, míg a 40 feletti BMI-vel rendelkezők 58,7 évesen. A BMI növekedésével az első infarktus ideje egyre korábbra tolódott. Okként Peterson azt jelölte meg, hogy a túlsúlyos embereknél gyakrabban vannak jelen más rizikófaktorok is, például a cukorbetegség, magas koleszterinszint vagy magas vérnyomás, de ha korrigáljuk ezekre az adatokat, akkor azt látjuk, hogy már maga az elhízás is jelentős rizikót képvisel.
A tanulmány a Journal of the American College of Cardiology szeptember 16-i kiadásában jelent meg, ugyanebben a számban szerepel még egy tanulmány, amely azt mutatja be, hogyan növeli az elhízás a szívinfarktus veszélyét. A hollandiai Leideni Egyetem tudósai cukorbeteg elhízottakat fogtak kalóriamegszorító diétára, mellyel csökkent a BMI-jük, valamint biokémiai és képalkotó módszerekkel kiderült, a szívizomsejtekre gyakorolt kedvező hatás és hogy egyenletesebb volt a vércukorszintjük.
"Ebben az az újdonság, hogy az elhízott cukorbetegeknél a szívizom mobilizálható a csökkentett kalóriabevitellel" - nyilatkozta Dr. Heinrich Taegtmeyer, a houstoni Texasi Egyetem Egészségtudományi Központjának kardiológus professzora, majd hozzátette, hogy a jelenség pontos mechanizmusa jelenleg még nem ismert, valószínűleg egy enzim aktiválódik a csökkentett kalóriabevitel során, amely gátolja a zsírlerakódást a szívizom sejtjeiben.
Az elhízottak tehár mostantól nem takarózhatnak azokkal a kutatási eredményekkel, hogy ők nagyobb valószínűséggel élnek túl egy szívinfarktust, mint a soványabbak, az új tanulmány szerint ugyanis ők korábban kapják meg az első infarktust, amikor az emberek még erősebbek, ezért a magasabb túlélési arány. Állatkísérletekből is az derült ki, hogy a csökkentett kalóriabevitel meghosszabítja az életet, a legyektől a férgeken át az emlősökig.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
