A magyar válogatott Európa-bajnoki szereplése különös hangulatot teremt az országban. Minden mérkőzésre megtelnek a kocsmák és a kivetítőkkel felszerelt terek, a lefújást követően pedig egy emberként ünnepel mindenki – írja a Nemzeti Sport online kiadása . Nem számít, hogy megbénul a tömegközlekedés, hogy utakat zárnak le a hömpölygő tömeg miatt, mert az öröm és az eufória mindent felülír.
Egy szociálpszichológiai kutatásban írták le a minimális csoportközi helyzet jelenségét. Ez egy olyan szituációt jelent, amelyben az emberek önkényes vagy jelentéktelen alapon kategorizálják magukat olyan csoportokba, amelyeknek nincs történetük, érdekkonfliktusaik vagy sztereotípiáik, és már megjelenik a saját csoportra vonatkozó pozitív ítélet. Eszerint pusztán az a közös jellemző, hogy a válogatott mérkőzést nézzük, elég hozzá, hogy egy csoport tagjaként kategorizáljuk magunkat.
Ezt a jelenséget a társas identitás elméletével magyarázták. A társas identitás az énfogalomnak az a része, amely a csoporttagságról való tudásunk és az azzal kapcsolatos érzelmeinkből táplálkozik. Ezúttal a válogatott iránti érdeklődés adja a csoporttagság alapját, amihez pozitív érzelmek társulnak: együtt örülünk a válogatott jó játékának, góljainak, győzelmeinek. Azzal, hogy egy társas csoport tagjaként kategorizáljuk magunkat, megváltozik az én minősége: az „én”-ből „mi” lesz, az egyéni és a csoportérdek közötti különbség eltűnik, a csoporttársakat hasonlónak látjuk.
A társas identitás elméletének másik fontos eleme, hogy feltételezi, az emberekben létezik egy arra irányuló motiváció, hogy csoporttagságuk alapján pozitív önértékelést alakítsanak ki. Ez a jelenség a BIRG (basking in reflected glory) tendencia, vagyis hajlamosak vagyunk hangsúlyozni a másokkal való sikeres kapcsolatunkat, ami által növekedhet az önértékelésünk és a jó hangulatunk. A sikeres magyar csapattal való azonosulás, az irántuk érzett elkötelezettség hangsúlyozása, és a szurkolói csoporttagság pozitív hatásai felerősíthetik a közös ünneplés jelentőségét.
Több kutatás is igyekezett feltárni, hogy milyen pszichológiai hatásai lehetnek a nagy sporteseményeknek. A kutatók feltételezik, hogy az egyénekben a szórakozás és az élmények által kialakulhat a jóllét és az én teljességének érzése, sőt, a sikerek révén a teljesítmény érzését is felerősítheti. A társas szempontot vizsgálva pedig növelheti a szociális interakciók számát, és erősítheti a csoporton belüli kohéziót. Emiatt követik olyanok is az Eb-t és élnek együtt az eseményekkel, akik egyébként kevésbé érdeklődnek a labdarúgás iránt, és kevésbé elkötelezett szurkolók. Forrás: nemzetisport.hu
