A memória lényegében három szakaszban működik, amelyek mindegyikéhez különböző agyterületek járulnak hozzá.
- A szenzoros memória a nyers információkat – például a látványt, a hangokat és a szagokat – rögzít. Ezeket először az agy öt elsődleges érzékszervi kérge dolgozza fel.
- A rövid távú memória kis mennyiségű információt tárol és dolgoz fel. Gyakorlatilag az agy mentális munkaterületeként fogható fel: lehetővé teszi a fejszámolást, az utasítások követését és az olvasottak megértését. Főként a prefrontális kérget aktivizálja, amely a figyelmet, a döntéshozatalt és az érvelést támogatja.
- A hosszú távú memória tartósabban tárolja az információkat. Ez magában foglalja mind az "explicit" (tények és életesemények), mind az "implicit" emlékeket (készségek, szokások és érzelmi asszociációk). A hippocampus és a temporális lebenyek nagyrészt a tényekkel vagy életeseményekkel kapcsolatos emlékekhez járulnak hozzá, míg az amigdala, a kisagy és a bazális ganglionok az érzelmi vagy procedurális emlékeket dolgozzák fel.
Memóriajavító trükkök
Elva Arulchelvan, a pszichológia és idegtudományok területén tevékenykedő kutató a The Conversation oldalán megjelentetett cikkében osztott meg 5 egyszerű tippet a memória javításához. A szakértő az alábbiak kipróbálását javasolja:
- Tegyük el a telefonunkat! Az okostelefonok csökkentik a rövid távú memória kapacitását. De nem csak az eszköz használata ronthatja a teljesítményt – már az is elég, ha csak a közelünkben van a telefonunk. Egyszerűen elvonja a figyelmünket, még akkor is, ha kijelzővel lefelé tesszük le, és lenémítjuk.
- Állítsuk meg a túlagyalást! A stressz és a szorongás értékes mentális kapacitásokat vesz el. Amikor valami miatt aggódunk, vagy túlagyalunk dolgokat, azzal csökkentjük a rövid távú memória kapacitását, ez pedig megnehezíti az új információk befogadását és feldolgozását. A relaxációs tréningek és a mindfulness gyakorlatok azonban sokat segíthetnek.
- Osszuk kis részekre az információáradatot! Az úgynevezett darabolásos technika lényege, hogy a nagy mennyiségű információt kisebb, könnyebben kezelhető egységekre bontjuk. Ezzel megkerülhetjük az agy feldolgozási korlátait. Ha megfelelően csoportosítjuk az információkat, az támogatja a rövid távú memória hatékonyabb működését, és az információk könnyebb felidézését a későbbiekben.
- Gyakoroljuk az információk felidézését! A 19. században Hermann Ebbinghaus német pszichológus bebizonyította, hogy tanulás után nagyon gyorsan el felejtjük az új információkat – 30 percen belül a tanultak nagyjából felét elveszítjük, a következő napon pedig még több információ halványul el. Van azonban mód arra, hogy jobban megjegyezzük az információkat, amikor rövid idő kell sok új dolgot megtanulni – ez pedig a tanult információk előhívásának gyakorlása. Az információk egyszerű újraolvasása nem elég, ehelyett folyamatosan tesztelni kell, hogy mennyi mindenre emlékszünk. Az emlékezet ugyanis asszociációk révén működik. Tehát minden alkalommal, amikor sikeresen előhívjuk az adott információt, egy új kontextushoz kapcsoljuk az.
- Tartsunk szünetet tanulás közben! A kutatások azt mutatják, hogy az emlékezet hatékonyabb, a tanulással vagy gyakorlással kisebb megszakításokkal foglalkozunk, ahelyett, hogy egyszerre sok időt töltenénk vele. Ha tehát egy vizsgára vagy előadásra kell felkészülnünk, mindig ütemezzünk be szüneteket is.
Tönkreteheti a memóriát egy apró délutáni szokás
Ahogy már egy korábbi cikkünkben megírtuk, sokan nyúlnak délután egy szelet süteményhez vagy pár kocka csokihoz, hogy átvészeljék a nap második felét. Új kutatások azonban arra figyelmeztetnek, hogy a rendszeres, főként délutáni cukorfogyasztás nemcsak a vércukorszintre és az anyagcserére hat kedvezőtlenül, hanem hosszú távon az agy egészségét is veszélyeztetheti.
