Megtelhet-e az agyunk?

Minél idősebbek leszünk, általában annál nehezebben emlékszünk. A Johns Hopkins Egyetem neurológusa szerint a hippokampuszba vezető agyi útvonalak idővel leromlanak, így az agyunk képtelen megfelelően "iktatni" az új információkat.

Általában elfogadjuk, hogy az öregedéssel egyre nehezebben tudunk visszaemlékezni, hová parkoltunk, vagy hogy hívják a tárgyalás elején bemutatkozó új munkatársakat. Arra fogjuk, hogy az agyunk "merevlemeze" megtelt, és nem tudjuk kezelni a naponta felmerülő új információkat.

Michael Yassa, a Johns Hopkins Egyetem neurológusa szerint azonban valójában az a baj, hogy idősödő agyunk képtelen újként feldolgozni ezeket az információkat, mivel az emlékeket raktározó hippokampuszba vezető útvonalak az öregedéssel együtt leromlanak. Az agyunk így képtelen pontosan iktatni az új információt, ami zavarodottságot eredményez.

"A kutatásunk során alkalmazott képalkotó eljárásokkal az agy funkcionális és szerkezeti integritását ellenőriztük, hogy bebizonyítsuk, hogy az életkor összefüggésben áll a hippokampusz e feladatra való képtelenségével - nyilatkozta a kutató. - Ahogyan öregszünk, fiatalabb korunknál sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy más emlékek interferenciákat okozzanak az agyunkban."

Vagyis amikor valami olyan dolgot tapasztalunk, amivel korábban már találkoztunk, például az autó leparkolása, az agyunk már elraktározott információkat hív elő ahelyett, hogy iktatná az újat, és azt hívná elő. Ennek eredményeképpen pedig nem találjuk meg rögtön az autót, és egy ideig fel-alá járkálunk a parkolóban. Talán ezért nosztalgiázunk többet idősebb korban, mert könnyebb előhívni a régi emlékeket, mint újakat készíteni.

A Proceedings of the National Academy of Sciences május 9-i online kiadásában megjelent tanulmány szerzői elmondták, hogy eredményeiknek köszönhetően közelebb jutottak az idős korral járó emlékezetvesztés mögött rejlő mechanizmusok alaposabb megértéséhez. Az eredmények gyakorlati következményekkel is járhatnak majd az Alzheimer-kór kezelésében, mert a hippokampusz az az agyi terület, amely e betegség során nagyon korán leromlik. A következő lépésben a kutatók klinikai kísérleteket indítanak korai stádiumú Alzheimer-kórban szenvedő betegekkel, és az azonosított mechanizmusok révén próbálják mérni a terápiás gyógyszerek hatékonyságát.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Súlyos károkat okoz a belekben, mégis sokan fogyasztják rendszeresen
prediabétesz
Súlyos károkat okoz a vércukorszintben, mégis sokan fogyasztják naponta
halfogyasztás
Ez a legegészségtelenebb hal, mégis ezt veszik a legtöbben
vércsoportok
Ez a legritkább vércsoport a világon – Nem véletlenül hívják aranyvérnek
D-vitamin
D-vitamin: májusban is kell még szedni? – Mutatjuk, mi lenne a legjobb az orvosok szerint
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24 °C
Minimum: +11 °C

A változó vastagságú fátyolfelhőzet délelőtt északkelet felé elvonul. Napos idő várható gomolyfelhő-képződéssel. Délután elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, másutt elvétve alakulhatnak ki záporok, zivatarok. Az északi, északnyugati szél időnként megélénkül, zivatarok környezetében meg is erősödik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 26 fok között várható. Késő este 13, 18 fok valószínű. Fronthatásra a hétvégén még nem kell számítani, a jövő héttől azonban változékonyabbra fordulhat majd az időjárás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
„Menstruáció alatt nem lehet teherbe esni.” Igaz vagy hamis? – Teszteld magad kvízünkben! Bár a szexualitás az életünk egyik természetes része, a termékenységgel és a fogamzásgátlással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Nézzük, te mennyire vagy képben ezekkel!
kvíz
Kvíz: felismered a stressz testi jeleit? – Bőrtünetek is árulkodhatnak a túlhajszoltságról Alvászavar, kimerültség, ingerlékenység – sokszor észre sem vesszük, hogy mindezek hátterében a stressz áll. Vajon mennyit tudsz arról, hogyan hat a szervezetünkre a mindennapi feszültség? Teszteld magad kvízünkkel!