Megtelhet-e az agyunk?

Minél idősebbek leszünk, általában annál nehezebben emlékszünk. A Johns Hopkins Egyetem neurológusa szerint a hippokampuszba vezető agyi útvonalak idővel leromlanak, így az agyunk képtelen megfelelően "iktatni" az új információkat.

Általában elfogadjuk, hogy az öregedéssel egyre nehezebben tudunk visszaemlékezni, hová parkoltunk, vagy hogy hívják a tárgyalás elején bemutatkozó új munkatársakat. Arra fogjuk, hogy az agyunk "merevlemeze" megtelt, és nem tudjuk kezelni a naponta felmerülő új információkat.

Michael Yassa, a Johns Hopkins Egyetem neurológusa szerint azonban valójában az a baj, hogy idősödő agyunk képtelen újként feldolgozni ezeket az információkat, mivel az emlékeket raktározó hippokampuszba vezető útvonalak az öregedéssel együtt leromlanak. Az agyunk így képtelen pontosan iktatni az új információt, ami zavarodottságot eredményez.

"A kutatásunk során alkalmazott képalkotó eljárásokkal az agy funkcionális és szerkezeti integritását ellenőriztük, hogy bebizonyítsuk, hogy az életkor összefüggésben áll a hippokampusz e feladatra való képtelenségével - nyilatkozta a kutató. - Ahogyan öregszünk, fiatalabb korunknál sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy más emlékek interferenciákat okozzanak az agyunkban."

Vagyis amikor valami olyan dolgot tapasztalunk, amivel korábban már találkoztunk, például az autó leparkolása, az agyunk már elraktározott információkat hív elő ahelyett, hogy iktatná az újat, és azt hívná elő. Ennek eredményeképpen pedig nem találjuk meg rögtön az autót, és egy ideig fel-alá járkálunk a parkolóban. Talán ezért nosztalgiázunk többet idősebb korban, mert könnyebb előhívni a régi emlékeket, mint újakat készíteni.

A Proceedings of the National Academy of Sciences május 9-i online kiadásában megjelent tanulmány szerzői elmondták, hogy eredményeiknek köszönhetően közelebb jutottak az idős korral járó emlékezetvesztés mögött rejlő mechanizmusok alaposabb megértéséhez. Az eredmények gyakorlati következményekkel is járhatnak majd az Alzheimer-kór kezelésében, mert a hippokampusz az az agyi terület, amely e betegség során nagyon korán leromlik. A következő lépésben a kutatók klinikai kísérleteket indítanak korai stádiumú Alzheimer-kórban szenvedő betegekkel, és az azonosított mechanizmusok révén próbálják mérni a terápiás gyógyszerek hatékonyságát.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Emelkedik a TB összege – kiderült, mennyit kell fizetni januártól
betegségtünetek
5 apró tünet, amely a háziorvos szerint nagy bajt jelezhet – Nem szabad halogatni a kivizsgálást
zabkása
Nem mindegy, mikor esszük a zabkását a nap folyamán – Ez az ideális időpont
Ez az ital a legjobb a vérnyomás csökkentésére – Így idd a dietetikusok szerint
Karfiolszerű elváltozás odalent: ez okozza – Erősen fertőző lehet a bőrtünet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +14 °C
Minimum: +1 °C

Döntően derült lesz az ég, de a keleti határ közelében időszakosan több lehet a felhő. Hajnalra foltokban átmeneti párásság, köd, rétegfelhőzet képződhet. Csapadék nem lesz. A légmozgás általában gyenge vagy mérsékelt marad, de északkeleten az éjszaka első felében egy-egy élénk lökés még előfordulhat.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet nagyrészt -1 és +5 fok között alakul, de a derült, szélcsendes fagyzugokban pár fokkal alacsonyabb, míg a vízpartok közelében magasabb értékeket is mérhetünk. Kedden már nem érvényesül fronthatás, kedvező lesz az orvosmeteorológiai helyzet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
7 kérdés, amelyből kiderül, mennyire ismered tested reakcióit – Libarbőrtől a ragadós ásításig Testünk néha egészen váratlan dolgokat művel, és a magyarázat nem mindig az, amire elsőre gondolnánk. Vajon te tudod, mi miért történik?
kvíz
Sokat tudsz az egészségről, ha ez a 6 kérdés nem okoz gondot – Teszteld a tudásod kvízünkben! Vajon mennyire vagy képben a saját egészségeddel? Töltsd ki kvízünket, és kiderül!