"Az vagy, amit megeszel" - tarja a közismert mondás. A legújabb tudományos felfedezés tükrében úgy tűnik viszont, hogy talán pontosabb lenne azt mondani: azok vagyunk, amit a bélflóránk baktériumai megesznek. A kanadai McGill Egyetem tudósai gyümölcslegyek egy csoportjának étrendjét probiotikumok , illetve a triphala nevű étrendkiegészítő kombinációjával bővítették ki. Ezek a rovarok akár 66 napig is eléltek, 26 nappal tovább, mint a normál diétán tartott társaik, ráadásul kevesebb olyan korral összefüggő probléma jelentkezett náluk, mint az inzulinrezisztencia, gyulladásos kórképek vagy az oxidatív stressz.
Embereknél is működhet
"A probiotikumok drámaian megváltoztatják a bélflóra összetételét, ezáltal arra is kihatással vannak, hogy miként emésztjük meg az elfogyasztott ételeket" - mutatott rá Satya Prakash professzor, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette, ez a mechanizmus teszi lehetővé, hogy egyetlen probiotikus hatású formula egyszerre több biokémiai útvonalon is előnyös hatásokat fejtsen ki a szervezetre. Egyszersmind ez a magyarázat arra is, hogy a mostani kutatásban használt kombinált táplálékkiegészítő miért fejthetett ki drámai hatást több különböző markerre is.
A gyümölcslégy ( Drosophila Melanogaster ), avagy közönséges ecetmuslica ideális tesztalany különféle kísérletekhez, mivel biokémiai útvonalai 70 százalékos hasonlóságot mutatnak az emlősökéhez, ezáltal viszonylag jól képes demonstrálni egy-egy hatóanyag hatását az emberi szervezetre. "Valószínűleg nálunk, embereknél ez a hatás nem lenne ennyire jelentős, de az eredményeink egyértelműen arra utalnak, hogy egy olyan étrend, amelyben helyet kap a triphala és az általunk alkalmazott probiotikumok kombinációja is, pozitívan befolyásolná mind az élettartamot, mind az egészségmegőrzést" - fogalmazott Prakash professzor.
Baktériumok kommunikálnak az aggyal
A tanulmány szerint a mostani felfedezés magyarázata a bél-agy tengely elméletében keresendő, amely egy kétirányú kommunikációs rendszert jelent az emésztőrendszeri baktériumok és az agy között. Az elmúlt évek során több tanulmány is kimutatta, hogy ez a rendszer részt vesz olyan idegi eredetű kórképek kialakulásában, mint például az irritábilis bél szindróma (IBS) , a depresszió vagy egyéb neurodegeneratív betegségek. Mi több, néhány tanulmány már sikeresen megtervezett olyan bélflórára ható terápiás módszereket is, amelyek hatása legalább olyan jó vagy akár még jobb, mint a McGill Egyetem kutatói által bemutatott formuláé.
Prakash professzor abbeli reményének adott hangot, hogy a formulájuk gyümölcslegyeknél kimutatott széleskörű fiziológiai hatása idővel akár olyan emberi betegségek kezelésében is felhasználható lesz, mint a cukorbetegség , az elhízás, a depresszió, az IBS, neurodegeneratív és krónikus gyulladással járó kórképek, valamint a rosszindulatú daganatos elváltozások.
A tanulmány a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelent meg.
Forrás: mcgill.ca
