Súlyos fertőzést akart kivédeni
A sencseni He Csienkuj elmondta, összesen hét szülőpár embrióinak génjeibe nyúlt bele mesterséges megtermékenyítés során, ezekből pedig egy esetben jött létre terhesség. A tudós kifejtette, hogy nem öröklött betegségeket igyekezett kezelni vagy megelőzni a beavatkozással, hanem egy olyan képességet próbált megadni az embrióknak, amely révén azok rezisztenssé válhatnak az AIDS-ért felelős HIV-fertőzéssel szemben, illetve amelynek egyes emberek természetes úton is a birtokában vannak.
Kitért rá, azért döntött így, mert a HIV hatalmas problémát jelent a kínai társadalomban. Éppen ezért az volt a szándéka, hogy kikapcsolja a CCR5 néven ismert gént, amely egy kulcsfontosságú fehérjét létrehozva utat nyithatna a HIV-nek az emberi sejtekbe. A kínai szakember éveken keresztül tökéletesítette a technikáját egér-, majom- és emberi embriókon laboratóriumi körülmények között, módszereit pedig szabadalmaztatta is.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy Csienkuj bejelentésére nem érkezett független forrásból megerősítés, valamint eredményeit sem publikálta egyetlen tudományos impaktfaktorral rendelkező lapban sem, ahol egyéb szakértők is ellenőrizhették volna az állításait. Sőt, a kutató - kérésükre - a megszületett ikerpár szüleinek nevét, de még lakóhelyét sem hozta nyilvánosságra. Michael Deem amerikai fizika- és biomérnök-professzor mindemellett bevallotta, hogy ő maga is részt vett a projektben, de csak Kínában, miután ezt a fajta génszerkesztési eljárást az Egyesült Államokban betiltották. Deem korábban Csienkuj tanára volt a houstoni Rice Egyetemen.
Kritikák össztüzében
Amennyiben igaz a hír, úgy mindez egy hatalmas lépést és egyben kihívást jelent mind a tudomány, mind az etika számára. A nemzetközi tudományos élet prominens szereplői mindenesetre meglehetősen negatívan fogadták a bejelentést, mivel a génszerkesztést túlzottan veszélyesnek tartják a gyakorlati alkalmazáshoz. Voltak, akik egyenesen emberkísérletnek nevezték a történteket. Az Egyesült Államokban azért tiltották be a módszert, mert a DNS megváltoztatása átöröklődhet a későbbi generációkra, ami komoly genetikai kockázatokat hordoz magában. A CRISPR-cas9 technikát eddig nem is próbálták ki megszületendő embriókon, csupán halálos betegségekkel küzdő felnőtteken.
A heves kritikákon túl egy neves genetikus, a Harvard Egyetemen dolgozó George Church részben kiállt kínai kollégája mellett, mivel a HIV-et maga is egy jelentős és egyre növekvő közegészségügyi veszélynek tartja. Éppen ezért a célt, hogy génmódosítással meggátolják a vírus terjeszkedését, indokoltnak nevezte.
"Felelősséget érzek aziránt, hogy ne pusztán az első legyek, hanem példát is szolgáljak. A társadalom pedig majd eldönti, hogy hogyan tovább" - fogalmazott munkájáról He Csienkuj.
Forrás: telegraph.co.uk
