A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint az ősi emberelődnek a neandervölgyiek , a gyeniszovaiak és a homo sapiens ősével lehetett közös felmenője. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a homo sapiens, a neandervölgyi és a gyeniszovai ember populációival is nemzett utódokat Afrikából való elvándorlása után, arról azonban keveset tudni, hordozzák-e emberelődök génjeit olyanok is, akiknek ősei sose hagyták el Afrikát. Az információhiány egyik oka, hogy a forró égövön nehéz ősi DNS-hez jutni.
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói, Sriram Sankararaman és Arun Durvasula számítógépes szimuláció segítségével hasonlították össze 405 nyugat-afrikai ember genomját a neandervölgyi és a gyenyiszovai emberek genomjaival. Megvizsgálták a nigériai joruba népcsoport genomjának modern és ősi szegmenseit. Az ősi szakaszokban több genetikai variánst találtak, mint amennyit a neandervölgyi vagy gyenyiszovai genomokban, ami arra utal, hogy nem ezek az ősembercsoportok voltak a variánsok forrásai.
Hasonló mintázatot tártak fel a Sierra Leone-i mende törzsnél, a nigériai és nyugat-gambiai esanoknál. Becslések szerint a négy népcsoport 2-19 százaléknyi olyan gént hordoz, amelyik egy ismeretlen, ősi emberelődtől származhat. Nem tudni, hogy olyan ősi emberelődre utalnak-e ezek a genetikai nyomok, amelynek még nem tárták fel maradványait, vagy olyanra, amelyikről már tudunk, mint például a nagyjából 700 ezer éve kialakult heidelbergi emberre.
A rejtélyes hominin valószínűleg akkor szakadt el a neandervölgyi, a gyenyiszovai és a modern ember őseitől, amikor az ág még nem vált szét a három ismert csoportra. Az elszakadás legkorábban 1 millió, legkésőbb 360 ezer éve történhetett, a modern népesség ősei és az ismeretlen populáció között nagyjából 124 ezer évvel ezelőtt lehetett kapcsolat.
Legjobban: