Azt már eddig is tudtuk, hogy a mai emberek és az ősök genomja között jelentős az átfedés. Egyes eredmények szerint például a neandervölgyi gének mintegy harmadát a mai napig hordozzuk magunkban. Azonban úgy tűnik, hogy a maradék kétharmadban is csak nagyon kis arányú a teljesen egyedi, vagyis a kifejezetten a modern emberre jellemző genetikai információ - állapította meg egy új kutatás , amelyről a Qubit is beszámolt .
Maximum 7 százalék
A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem genetikus és evolúcióbiológus kutatói 279 modern ember, 2 neandervölgyi és 1 gyeniszovai ember genomját vizsgálta meg részletesen. Az elemzés során egy algoritmus segítségével az sikerült megállapítani, hogy a mai ember genomja minimum 1,5, de maximum 7 százalékban egyedi. A DNS-ünk csaknem egészét tehát elődeinktől örököltük. Ezért már egyre kevesebb tudós vallja azt a korábbi nézetet, hogy a modern ember nagymértékben különbözik neandervölgyi őseitől - árulta el Nathan Schaefer, a kutatás vezetője.
Ez a kicsi is óriási különbség
Azonban ez a meglepően kicsi egyediségi arány a DNS-ünkben nagyon is sokat számít. Ez a felelős ugyanis az emberi evolúció elmúlt 600 ezer évében bekövetkezett összes változásért, tehát ez a néhány százalék az oka, hogy a mai ember idegrendszere és agya olyan, amilyen. A modern ember génjeiben ugyanis olyan mutáció is fellelhető, amely az agy mérgezőanyag-mentesítését vagy a neuronok növekedését segítette elő.
A kutatók arra már nem tértek ki, hogy miben nyilvánul meg a neandervölgyi és a gyeniszovai őseink génjeinek hordozása, ezeket a kapcsolatokat ugyanis igen nehéz megtalálni. De korábbi eredményekből például következtethetünk arra, hogy az immunrendszerünk egészen hasonló, mint amilyen a neandervölgyi elődeinké lehetett.
