Magyar kutatók emelhetik új szintre a rákgyógyítást

Nukleozidok szintetikus módosításával már több mint tíz éve foglalkoznak a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar (DE GYTK) Gyógyszerészi Kémia Tanszékén. Az úgynevezett morfolingyűrűs nukleozidanalógok vizsgálatát pedig öt éve kezdték el, Borbás Anikó tanszékvezető irányításával. A professzor a hirek.unideb.hu-nak azt mondta, a nukleozid-analóg molekulák – amelyek a természetes nukleozidok szintetikusan módosított változatai – létfontosságú gyógyszerek a rákos megbetegedések, a virális fertőzések és különböző örökletes betegségek gyógyításában.

A rezisztenssé vált vírusokat és tumortípusokat is elpusztítja

„Ha a nukleinsavak bioszintézisét valahogyan megzavarjuk, akkor azzal megállítjuk a vírusok és a tumorsejtek szaporodását. Ez sokféle módon történhet, például úgy, hogy egy olyan kémiailag módosított nukleozidot juttatunk a sejtbe, amely bekötődik az épülő nukleinsavba, de a módosítása miatt egyúttal le is állítja a nukleinsav továbbépülését” – magyarázta Borbás Anikó.

Hozzátette, a vírusok és a rákos sejtek a baktériumokhoz hasonlóan képesek ellenállóképességet kialakítani a gyógyszerekkel szemben, ezért állandó az igény, hogy olyan újabb hatóanyagokat fejlesszenek ki a tudósok, amelyek a már rezisztenssé vált vírusok és tumortípusok ellen is sikeresen felveszik a harcot.

A kutatások során kétféle módszert alkalmaztak a nukleozidanalógok kifejlesztéséhez. Ezek külön-külön már jól ismertek és a gyógyászatban is használatosak. Számos fluortartalmú nukleozidanalóg gyógyszert alkalmaznak például az antivirális és rákellenes terápiában, a morfolinfgyűrűs nukleozidanalógok pedig az örökletes izomsorvadásos betegségek alapgyógyszerei között szerepelnek. A kétféle kémiai átalakítás kombinálását azonban a Debreceni Egyetem kutatócsoportja előtt még senki nem alkalmazta.

Ezekből lehetnek a jövő gyógyszerei

A következő lépés a vegyületek hatásvizsgálata. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a biológiailag aktív molekulák gyógyszerré fejlesztése igencsak idő- és költségigényes. A hatásos molekulák döntő többségéből ráadásul végül soha nem lesz gyógyszer. Siker esetén azonban az előállított molekulákat hasznosíthatják majd a jövő antivirális és rákellenes terápiáinál, vagy akár a Duchenne-féle izomdisztrófia kezelésében is.

A felfedezésről szóló tudományos cikk – amely ide kattintva angol nyelven is elolvasható – a Chemistry – A European Journal című folyóiratban jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya a januári kiemelt publikációk közé is beválasztotta.