Nukleozidok szintetikus módosításával már több mint tíz éve foglalkoznak a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar (DE GYTK) Gyógyszerészi Kémia Tanszékén. Az úgynevezett morfolingyűrűs nukleozidanalógok vizsgálatát pedig öt éve kezdték el, Borbás Anikó tanszékvezető irányításával. A professzor a hirek.unideb.hu-nak azt mondta, a nukleozid-analóg molekulák – amelyek a természetes nukleozidok szintetikusan módosított változatai – létfontosságú gyógyszerek a rákos megbetegedések, a virális fertőzések és különböző örökletes betegségek gyógyításában.
A rezisztenssé vált vírusokat és tumortípusokat is elpusztítja
„Ha a nukleinsavak bioszintézisét valahogyan megzavarjuk, akkor azzal megállítjuk a vírusok és a tumorsejtek szaporodását. Ez sokféle módon történhet, például úgy, hogy egy olyan kémiailag módosított nukleozidot juttatunk a sejtbe, amely bekötődik az épülő nukleinsavba, de a módosítása miatt egyúttal le is állítja a nukleinsav továbbépülését” – magyarázta Borbás Anikó.
Hozzátette, a vírusok és a rákos sejtek a baktériumokhoz hasonlóan képesek ellenállóképességet kialakítani a gyógyszerekkel szemben, ezért állandó az igény, hogy olyan újabb hatóanyagokat fejlesszenek ki a tudósok, amelyek a már rezisztenssé vált vírusok és tumortípusok ellen is sikeresen felveszik a harcot.
A kutatások során kétféle módszert alkalmaztak a nukleozidanalógok kifejlesztéséhez. Ezek külön-külön már jól ismertek és a gyógyászatban is használatosak. Számos fluortartalmú nukleozidanalóg gyógyszert alkalmaznak például az antivirális és rákellenes terápiában, a morfolinfgyűrűs nukleozidanalógok pedig az örökletes izomsorvadásos betegségek alapgyógyszerei között szerepelnek. A kétféle kémiai átalakítás kombinálását azonban a Debreceni Egyetem kutatócsoportja előtt még senki nem alkalmazta.
Ezekből lehetnek a jövő gyógyszerei
A következő lépés a vegyületek hatásvizsgálata. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a biológiailag aktív molekulák gyógyszerré fejlesztése igencsak idő- és költségigényes. A hatásos molekulák döntő többségéből ráadásul végül soha nem lesz gyógyszer. Siker esetén azonban az előállított molekulákat hasznosíthatják majd a jövő antivirális és rákellenes terápiáinál, vagy akár a Duchenne-féle izomdisztrófia kezelésében is.
