A michigani Temple Egyetem kutatói szerint az üzemanyag hígítására használt, mágneses mező révén működő eszköz az emberi vérre is ugyanígy hat. Rongjia Tao 2008-ban elsőként használt elektromos illetve mágneses mezőt az olaj viszkozitásának csökkentésére motorokban. Rájött azonban, hogy az emberi keringési rendszerben is hasonló módon működhet.
Mivel a vörösvérsejtek vasat tartalmaznak, Taónak sikerült 20-30 százalékkal mérsékelnie a vér viszkozitását (folyással szembeni ellenállását) azzal, hogy körülbelül egy percig mágneses mezőnek tette ki. A mező 1,3 Tesla erősségű volt, ami körülbelül az MR készüléknek felel meg.
Tao a laboratóriumi kísérletek során a vérmintákban felfedezte, hogy a mágneses mező polarizálja a vörösvérsejteket, amelyek így rövid láncokba rendeződnek, ami "áramvonalassá" teszi a vér áramlását. Mivel ezek a láncok nagyobbak, mint egyetlen vérsejt, a középpontban haladnak, ami csökkenti a vérerek falához való súrlódást. Az összhatás tehát csökkenti a vér viszkozitását, segítve annak szabadabb áramlását. A mágneses mező megszűnése után a vér eredeti viszkozitása lassan, néhány óra leforgása alatt visszaállt. "A megfelelő erősségű és impulzus-időtartamú mágneses mező kiválasztásával szabályozhatjuk a csoportosított vörösvérsejt láncokat, ezáltal a vér viszkozitását" - nyilatkozta Tao.
A vérhígítást jelenleg csak az aszpirinhoz hasonló gyógyszerekkel lehet végrehajtani, ezek a készítmények azonban gyakran mellékhatásokkal járnak. Tao szerint a mágneses mező viszont nemcsak biztonságosabb, hanem többször meg is ismételhető. Azt is hozzátette, hogy a viszkozitás csökkentése nem befolyásolja a vörösvérsejtek normális működését.
Az eredmények a Physical Review E szakfolyóiratban olvashatók.