Közel 80 ezer éves sírt találtak

Komposztálás válthatja fel a ma leggyakrabban alkalmazott temetkezési szokásokat. Részletek itt.

A sírt a kenyai partvidéken, Panga ya Saidi régészeti helyszínen egy karsztbarlangban találták meg. A gyermeket a barlang védett nyúlványa alatt temették el egy nem mély sírba, a fejét párnán nyugtatva, felsőtestét gondosan lepelbe burkolva. A kutatók a gyermeknek a Mtoto nevet adták, ami szuahéli nyelven gyermeket jelent. A felfedezés fényt derít a Homo sapiens korai összetett társas viselkedésének kialakulására.

"A gyermeket egy lakóhelyen temették el, közel ahhoz a helyhez, ahol ez a közösség élt, ami megmutatja, hogy élet és halál milyen szorosan összefügg. Csak az emberek bánnak a halottakkal ugyanolyan tisztelettel, figyelemmel, sőt gyengédséggel, mint az élőkkel. Még akkor is, ha meghalunk, továbbra is fontosak vagyunk a csoportunk számára" - magyarázta María Martinón-Torres, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, a spanyolországi Emberi Evolúció Nemzeti Kutatóközpontjának (CENIEH) igazgatója.

A kör alakú sírgödörben talált, erősen lebomlott csontokat gipszbe ágyazták, és tanulmányozás céljából a kutatóközpontba szállították. A kutatók megállapították, hogy a gyermeket, akinek a nemét nem sikerült kideríteni, hajlított testtel helyezték a sírba, a jobb oldalán feküdt, térdeit a mellkasához húzva. A koponya és három nyakcsont a párna lebomlása után a helyén támadt űrbe esett. Egy vállcsont és két borda helyzete pedig arra utalt, hogy a felsőtestet szintén lebomló anyagba burkolták. A test a temetés idején friss volt, a barlang padlójáról kikapart földdel gyorsan befedték.

Ez is érdekelheti

gyász

„Megözvegyültem, minden önbizalmam odalett. Hogyan léphetnék tovább?”

lábnyom

Ősi lábnyomokra bukkantak

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

A tanulmányt társszerzőként jegyző Nicole Boivin archeológus, a német a Max Planck emberiség történetével foglalkozó tudományos intézet igazgatója szerint a temetés csoportos aktus lehetett, valószínűleg a gyermek családjának tagjai vettek benne részt. Boivin szerint a legrégebbi neandervölgyi temetkezési hely körülbelül 120 ezer évvel ezelőttről származik, amely hasonló korú a legrégebbi ismert Homo sapiens-temetkezési hellyel, amely szintén Izraelben található. A Homo sapiens először több mint 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, és később onnan népesítette be a világot.