A világ vezetőit váratlanul és sok esetben felkészületlenül is érte az év elején kitört, majd világjárvánnyá duzzadó koronavírus -krízis. Több kutatás is vizsgálta már azt, hogy a demokratikus, vagy az autoriter berendezkedésű államok tudnak-e sikeresebben fellépni a válsággal szemben, az IflScience cikke pedig most azzal foglalkozott, hogy a sikerességet befolyásolja-e az, hogy női, vagy férfi vezető van az ország élén.
A kutatás alapból nem teljesen fair, hiszen a vizsgált 194 országnak csupán 10 százalékában áll nő a nemzet élén. Ráadásul még mindig csupán a járvány elején vagyunk, azt pedig senki nem tudja megjósolni, hogy a hatásos kezelés kifejlesztéséig milyen gazdasági és társadalmi viszonyokkal kell megküzdeniük a vezetőknek. Az eltérő mértékű és típusú tesztelések miatt a hivatalos adatok is különböző mértékben fedhetik a valóságot országonként.
A cikkben nagyjából azonos gazdasági teljesítményű és népsűrűségű országokat hasonlítottak össze, amelyekben a társadalmi korfa is hasonló ívet rajzolt le, vagyis a 65 év feletti korosztály aránya is többnyire megegyezett. Ezek ugyanis a legfontosabb tényezők a járvány elleni sikeres védekezéshez. Ha ezekkel a szabályokkal hasonlítjuk össze a női és férfi vezetésű országokat, jelentős különbségeket figyelhetünk meg.
Jobban védekeztek a női vezetők
A női vezetésű Hongkongban 1056 fertőzést és négy halálesetet regisztráltak, míg a hasonló gazdaságú és demográfiai jellemzőkkel rendelkező, de férfi vezetésű Szingapúrban ugyanebben az időszakban 28 794 fertőzést és 22 halálesetet jegyeztek fel. Hansonlóan alakult a női vezetésű Norvégia és a férfi miniszterelnök vezette Írország összehasonlítása is. Előbbiben 8 257 beteget és 233 halálesetet tartottak nyilván, míg Írország 24 200 fertőzöttet és 1 547 halálesetet regisztrált a határain belül. Tajvan női miniszterelnöke, Caj Jing-ven nagyon gyorsan reagált a járványra, melynek köszönhetően a szigetországban 440 fertőzést és hét halálesetet regisztráltak, míg a hasonló népességű, de férfi vezette Dél-Koreában 11 078 emberben igazolták a vírust és 263 ember életét követelte a járvány.
A listáról az egyetlen kivétel Belgium volt, amelynek élén ugyan női vezető van, mégis rengeteg fertőzés és haláleset történt az országban. Ezt a nemzetet leszámítva minden olyan országban, amelynek élén női vezető áll, sokkal sikeresebb volt az eddigi járvány elleni védekezés. Finnország például jobb statisztikai adatokat produkált Svédországnál, Németország pedig Franciaországnál vagy az Egyesült Királyságnál. A jó eredményeket egyébként annak is köszönhetik a női vezetésű országok, hogy átlagban jóval hamarabb zárták le a határaikat.
Nem tudni, hogy az eredményeknek van-e köze ahhoz az általánosan elismert alaptézishez, hogy a nők kockázatkerülőbbek a férfi társaiknál, és jobban szeretnek kiszámítható, biztonságos úton haladni. Persze ennek ellentmond, hogy a határok gyors lezárásának is igen komoly gazdasági és társadalmi kockázatai voltak. Más kutatási eredmények viszont azt mutatták, hogy pénzügyi helyzetben a férfiak éppen hogy kockázatkerülőbbek, és nem szívesen tesznek fel nagyobb téteket, ha anyagiakról van szó.
A nők és férfiak közötti másik nagy különbség a vezetői stílusukban van. Míg a férfiak feladatorientáltabb gondolkodásúak, a nők inkább "interperszonális" módon próbálják kezelni a helyzetet: nagyobb arányban kommunikálnak például az érintettekkel, törekednek a bevonásukra a döntéshozatalba. A cikk szerint ez lehet a sikeresebb problémakezelés egyik fontos aspektusa.
Franciaországban speciális, átlátszó maszkokat kapnak a pedagógusok, hogy megkönnyítsék a nagyothallók és az írni- és olvasni tanuló kisebb diákok számára tanulást. További részletekért kattintson az nlc.hu cikkére .
