Kipusztulhatnak a szúnyogok?

A malária kórokozója kizárólag bizonyos nőstény szúnyogok csípésével terjed az emberre, ebből indultak ki a kór ellen új módszereket kereső tudósok. A kutatás azonban még a legelején jár, hangsúlyozta Robert Galizi, az Imperial College munkatársa.

A tudósok egy enzim segítségével működésképtelenné tették a hím szúnyogok szinte összes, X-kromoszómát hordozó spermiumát, így nőstény szúnyog alig született. Az első laborkísérletek során a génmódosított hím szúnyogok utódainak 95 százaléka hím lett. Ezzel először sikerült egy szúnyogpopuláció nemi arányát befolyásolni.

A tudósok a génmódosított rovarokat összekeverték öt normális populációval, és ezekből négy populáció 6 nemzedéken belül kihalt a nőstények hiánya miatt. A kutatóknak az az elképzelése, hogy ezzel a módszerrel pusztítják el a maláriát terjesztő szúnyogokat a természetben. A tanulmány nem vizsgálta, milyen hatással lehet az eljárás a környezetre.

"Az eredmények azért reménykeltőek, mert a folyamat önfenntartó. Ha a módosított szúnyogokat a többi közé eresztik, azok főként fiúkat nemzenek, amelyeknek szintén csak hím utódaik lesznek, így tulajdonképpen maguk a szúnyogok végzik el helyettünk a munkát" - mondta Nikolai Windbichler, a tanulmány egyik vezető szerzője.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) adatai alapján a A kórokozó igen fertőző , ezért nehéz ellene felvenni a harcot.

A szúnyogcsípés vakarásával arra ingereljük a szervezetünket, hogy a sebhelyre még több hisztamint juttasson el, ami nemhogy a viszketés enyhüléséhez vezet,de még tovább is erősíti azt, és a vakarás következtében a csípés helye is bedagad. A piros, viszkető sebhely ugyanis nem más, mint egy allergiás reakció - azok, akik nem allergiásak semmilyen mértékben a szúnyogcsípésre, nagy valószínűséggel észre sem veszik, hogy a vérszívók megcsípték őket, ugyanis erre sem sebhely, sem a jellemző viszkető érzés nem fogja emlékeztetni őket.