+6° - +17°
Kettős front

Kiderült, miért állt két lábra az ember

HáziPatika

A két lábra állás az emberi evolúció egyik legfontosabb állomása volt, hiszen a mellső végtagok felszabadítása révén lehetővé tette az eszközhasználatot. De vajon mi váltotta ki ezt a kritikus változást? Egy új tanulmány szerint villámok kergették le őseinket a fákról.

Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) leírása szerint szupernóvának nevezzük egy csillag felrobbanását. Ez az ismert univerzum legnagyobb erejű robbanása, amely rengeteg kémiai elemet és törmeléket szór ki a világűrbe. Elég például arra gondolni, hogy a Földünkön található elemek jelentős része is később felrobbant csillagok magjában keletkezett. Két fizikus-csillagász professzor, a Kansasi Egyetemen oktató Adrian Melott és az ugyancsak kansasi Washburn Egyetemen dolgozó Brian Thomas úgy véli, hogy az emberi evolúcióban is meghatározó szerep jutott egy szupernóvának.

Az elmélet szerint nagyjából 8 millió évvel ezelőtt egy - csillagászati léptékkel mérve - rendkívül közeli, 163 fényévnyire keletkező szupernóvából érkező kozmikus energiahullám kezdte bombázni a Földet, majd a jelenség körülbelül 2,6 millió éve érte el a csúcsát. A sugárzás ekkorra már olyan erősségűvé vált, hogy egészen a földfelszínig képes volt behatolni, nagyjából 50-szeresére növelve a légkör alsó részének ionizációját. Az így beinduló eseményláncolat végül komoly kihatással volt az emberi törzsfejlődés alakulására.

Villámcunami és infernó

Hogyan kerülhetjük el a legbiztosabban a villámcsapást? A témáról bővebben ide kattintva olvashat.

"A magas energiájú kozmikus sugárzás elektronokat választ le a légköri atomokból és molekulákból. Ezek az elektronok innentől szabadon vándorolhatnak ahelyett, hogy atomokhoz kötődnének. A villámlás folyamatának része az elektromos feszültség felszaporodása vagy pusztán felhők, vagy felhők és a föld között. Rendszerint a feszültségnek kell először feltorlódnia, mielőtt az elektronok mozgásba lendülnének, hogy aztán további elektronokat üssenek ki az atomokból, míg végül létrejön a villámlás. Az erőteljes ionizáció révén azonban ez a folyamat sokkal könnyebben be tudott indulni, ezáltal sokkal több villámcsapás keletkezett, mint például manapság" - magyarázta Adrian Melott.

Közvetetten egy szupernóva hatására állhatott két lábra az ember őse
Közvetetten egy szupernóva hatására állhatott két lábra az ember őse. Fotó: iStock

A felszaporodó villámlások világszerte rengeteg erdőtüzet idéztek elő a korban, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az emberszabásúak egyre inkább felegyenesedve kezdtek el járni, alkalmazkodva ezáltal a leégett erdőket felváltó szavannai környezethez Északkelet-Afrikában. "Jelenlegi ismereteink szerint a két lábra állás folyamata már korábban is elkezdődött az előembereknél, ezzel együtt akkortájt még sokkal inkább a fák közötti ugrálásra adaptálódtak. Miután viszont áttértek a szavannákra, hozzá kellett szokniuk, hogy gyalog tudnak csak haladni egyik fától a másikig. Idővel egyre dominánsabbá vált mozgásukban a két lábon járás, mivel így jobban belátták a fűtakaró tetejét, hamarabb felfedezve a rájuk leselkedő ragadozókat" - fogalmazott a kutató.

Nem kell újabb villámzivatartól tartani

Mikor kezdett el beszélni az ember? Egy új elmélet szerint már a Homo erectus is használt valamiféle nyelvet. Részletek itt.

Az elmélet alapjául egy korábbi felfedezés szolgál. Csillagászok ugyanis a világ óceánjainak mélyén fekvő vasrétegekből, pontosabban a vas 60-as izotópjából kimutatták, hogy a pliocén kor legvégén történt egy szupernóva-robbanás bolygónk kozmikus szomszédságában. A két kansasi szakember ezen ismeretek alapján kezdett el számításokat végezni a sugárzás hatására kialakuló légköri ionizációra vonatkozóan. A villámlásokkal és erdőtüzekkel kapcsolatos tézisüket pedig alátámasztja az is, hogy néhány millió éve a korábbiaknál több faszén és korom képződött a Földön. "Eddig senki sem tudta megmagyarázni, minek tudható be ez a hirtelen változás világszerte mindenhol az egyébként különböző klímájú vidékeken. Elméletünk választ adhat erre a kérdésre is" - fejtette ki Melott professzor.


Hozzátette, a közeljövőben nem várható hasonló kozmikus esemény. A legközelebbi csillag ugyanis, amely az elkövetkező évmilliók során felrobbanhat, a 652 fényévnyire lévő Betelgeuse. "Ez egész egyszerűen túl messze van ahhoz, hogy igazán erős hatást legyen képes kifejteni a földi légkörre" - hangsúlyozta a kutató, aki szerint sokkal több okunk lenne aggódni a napkitörések miatt. Egy erősebb kitörés akár hónapokra működésképtelenné tehetné az elektromos berendezéseinket, ami kétségkívül katasztrofális hatással lenne az emberiségre.

A tanulmány a Journal of Geology című tudományos folyóiratban jelent meg.

Forrás: eurekalert.org

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+10, +17 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt erősen felhős vagy borult lesz az ég, az északi országrészben várható eső, záporeső.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag