Az amerikai Midwestern University munkatársainak kutatása szerint a féregnyúlvány a különböző emlősfejlődési vonalakban legalább 29-szer - de lehet, hogy 41-szer is - felbukkant, és csak maximum 12-szer tűnt el a vizsgált elmúlt 11 millió év folyamán - írja az Origo.
"Ez a statisztikailag erős bizonyíték, azaz, hogy a féregnyúlvány megjelenése jelentősen valószínűbb, mint az eltűnése, e szerv szelektív értékére utal" - írta a kutatócsoport a Comptes Rendus Palevol folyóiratban megjelent cikkben.
Így teljes bizonyossággal elvethetjük azt a hipotézist, mely szerint a féregnyúlvány csökevényes szerv , s kevés adaptív értéke vagy funkciója van az emlősökben" - folytatják a szerzők. De mire jó akkor a féregnyúlvány, ha többször is visszatért az emberekben és más emlősökben az évmilliók folyamán.
A legvalószínűbb funkciója a fertőzéstől való védelem. A kutatók évek óta keresik az emberi féregnyúlvány lehetséges funkcióját, és egyelőre a vezető hipotézis az, hogy a jó bélbaktériumok menedéke. Ezek olyan baktériumok, amelyek segítenek megóvni bennünket bizonyos fertőzésektől.
Az egyik legjobb bizonyíték e hipotézis alátámasztására egy 2012-es tanulmányból származik. A szerzők azt tapasztalták, hogy a féregnyúlvány nélküli egyéneknél négyszer nagyobb a Clostridium difficile okozta colitis (egy hasmenést, lázat, hányingert és hasi fájdalmat okozó bakteriális betegség) kiújulásának esélye, mint azoknál, akiknek megvan a féregnyúlványuk.
Most a Midwestern University kutatói más megközelítéssel jutottak ugyanerre a következtetésre, azaz hogy a féregnyúlvány adaptív funkciójú, és feladata a bizonyos fertőzések elleni védelem.
Mivel ez a védő funkció evolúciós szempontból nagyobb előnyt jelent, mint a vakbélgyulladás okozta veszély, ezért nem valószínű, hogy a jövőben eltűnne ez a hasznos, de néha életveszélyt okozó szervünk.
Forrás: Origo
