Az ősi rágógumi elemzésével a dán tudósok megállapították a fogyasztójának nemét és szemszínét, de még azt is, hogy az illető mit evett utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában. Ez az első olyan eset, hogy egy teljes ősi emberi genomot sikerült visszanyerni emberi csont- vagy fogmaradványok nélkül - közölte Hannes Schroeder, a Koppenhágai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. Az ősi rágógumi egy nagyon pontos ősi DNS-forrás abból az időszakból, amelyből nagyon ritkán találunk emberi maradványokat - tette hozzá.
Így rágóztak őseink
A Dánia déli részén fekvő Syltholmban folyó ásatásokon talált nyírfakátrány-maradványt a kőkori ember használhatta rágógumiként. A kinyert DNS-minta elemzéséből kiderült, hogy nő fogyasztotta, akinek valószínűleg sötét haja, sötét bőre és kék szeme volt. Genetikailag az illető jóval közelebb állt az európai kontinensen élt vadászó-gyűjtögető emberekhez, mint az abban az időben Skandinávia középső részén élő emberekhez - állapították meg a kutatók.
Syltholm egyébként egy páratlan lelőhely. Szinte mindent megőrzött az iszap, ami azt jelenti, hogy a szerves maradványok tökéletes állapotban maradtak meg - ismertette Theis Jensen, a tanulmány társszerzője. A térségben a kutatók találtak növényi (mogyoró) és állati (kacsa) DNS-t is, ami megerősítette a kutatók tudását arról, kik és miként éltek több mint ötezer éve a térségben. Azt viszont nem tudják pontosan, hogy a nyírfakéregpépet miért puhította a nő a szájában. Egyes feltételezések szerint talán így próbálta ragasztóanyaggá alakítani - az ugyanis már közismert, hogy az ősember nyírfaszurkot használt ragasztóként.
Ez is érdekelheti
Egyes szakemberek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a nő fogtisztításra használta a pépet, vagy az éhségét akarta elvenni az anyag rágásával. És persze az is lehet, hogy egyszerűen csak kőkori rágógumiként szolgált a nyírfakéregpép.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Legjobban: