Mit eszünk a rágógumin?

Lenyelhető (?) ragacs

A legősibb rágógumi-lelet vélhetőleg 9000 éves, Svédországból származik. Az ókori egyiptomiak is rágózó hírében állnak, dinnyéből, mirhából és más fűszerekből gyúrt golyókat rágcsáltak, de természetesen a görögök sem maradhattak ki a rágógumi-történelemből. Az európai hódítók a XVI. századi amerikai őslakosokat szintén rágózó népnek ismerték meg. Az első modernkori rágógumi 1850 körül is e hagyományból táplálkozva indult hódító útjára. Hogy mi is van a rágógumiban? Alapanyagának (gum base) legalább 200 féle receptjét ismerik. Az ősi közép-amerikai és az első modernkori rágógumik fő alkotója egy trópusi fa, a zapota, vagy egyszerűen rágógumifa (Manilkara zapote) tejnedvéből származó chikle (ejtsd: csikle).

Ma inkább szintetikus anyagokkal helyettesítik. Van benne latex, kaucsuk, gummi arabicum, különféle kötőanyagként és lágyító összetevőként szolgáló gyanták és még számos mesterséges anyag; poli-butadién-sztirol, poli-izobutilén, izoprén, polietilén és polivinil-acetát - megannyi talányos nevű, hőre lágyuló műanyag, melyek feladata, hogy rágható masszát alkossanak. Ez aztán szilikátokkal, krétával, mésszel szaporítják. Ehhez jönnek a cukrok vagy cukorhelyettesítő anyagok, a kukorica-szirup, aromák, kakaóvaj, paraffin, zsírok, olajok és még sorolhatnánk. A rágógumik tartalmaznak tartósító antioxidánsokat, vitaminokat is, de alapvetően nincs bennük semmi egészséges. Ha az aromaanyagokat és a cukrot kiszopogatja belőle az ember, egy unalmas, íztelen ragacs lesz, ami egyben marad lenyelve a bélben is. Az orvosok szerint nem tanácsos lenyelni. Általában gond nélkül kiürül, de más anyagokkal összetapadva bélelzáródást okozhat. Mindenesetre nem kell megijedni, és orvoshoz rohanni, ha egyszer-egyszer önkéntelenül leszalad, valószínűleg nem árt. Na de mi benne a jó?

A sörte nélküli fogkefe

Hol vannak már a múlt század hetvenes éveinek kőkemény színes cukorgolyói, amiből kitartó rágással lehetett lufi fújásra alkalmas alapanyagot gyártani? A fogpusztító gyerekcsemegéből mára a kulturált fogápolás csaknem kötelező tartozékává lett a rágógumi. Noha vannak édes és gyümölcs ízű változatok, a hófehér fogakat csattogtató reklámfilmek idején igen elavult ismeretekre vall, ha valaki cukortartalmú rágógumit vesz. Manapság a cukormentes az igazi, üde leheletet, hófehér, s főként egészséges fogakat várunk tőle. Mert ahogy lassan minden "tisztességes tévéreklám-néző" tudja: Az egészséges szájüregben mintegy félezer különböző baktérium él, az itt élő laktobacillusok nem engedik elszaporodni a kórokozó, ínyromboló, fogpusztító és szájszagkeltő baktériumokat. Modern táplálkozási szokásaink azonban, különösen a sok cukor és egyéb szénhidrát, felborította a száj baktériumflórájának egyensúlyát. Ennek ellensúlyozására létezik immár probiotikus rágógumi is, ami a szájüreg baktériumflórája, a lactobacillus-populáció helyreállítását hivatott segíteni.

Mindenesetre a szénhidrátokban gazdag táplálékok elfogyasztása után a lepedékben lakó baktériumok - a lepedék 80 százaléka baktérium! - elkezdik lebontani a cukrokat, amelyekből a kémiai reakció eredményeképpen savak képződnek. Ha akárcsak átmenetileg is túl sok savtermelő baktérium és kevés enyhén lúgos nyál van jelen, a képződött savak nem semlegesítődnek, hanem először a fogínyt, majd a fogat támadják meg, eltávolítva belőle az ásványi sókat. Ez a demineralizáció, ami 5,7-es pH alatt kezd rombolni. Innen már csak egy lépés, hogy a sérült fogszövetbe is hívatlan baktériumok telepedjenek be, s anyagcseréjükkel tovább vájják a szuvas lyukat. Ha azonban étkezés után bekapunk egy rágógumit, az nyomban helyreállítja a szájüreg kémhatását - állítja a fehér köpenyes fogorvos a képernyőn.

Hogyan? Lehet akár cukros is?

A szájsemleges kémhatás helyreállítása nem valamiféle a rágógumiban lévő semlegesítő anyagnak köszönhető. Legfőbb haszna, hogy fokozza a nyáltermelést, s mivel a nyál természetes pufferoldat, megfelelő mennyiségben képes ellensúlyozni a savasságot: átöblítve a szájüreget újra semleges, enyhén lúgos közeget teremt. A rágózás nyáltermelésre kifejtett hatását tudományos vizsgálatok bizonyítják, az eredményekből doktori disszertáció is készült. Tüzetesen megvizsgálták, hogy különféle ízű, összetételű és méretű rágógumival és anélkül, a rágás erősségétől függően, mely nyálmirigyekből, mikor, milyen összetételű és kémhatású nyál kerül a szájba, és ez hogyan befolyásolja a fogak épségét. Kiderült, hogy a nyáltermelés fokozása révén még a cukortartalmú gumi rágásának is van szájüreg-semlegesítő, fogvédő hatása. Feltéve, hogy étkezés után rágják, nem pedig étkezések közti nassolni való gyanánt.

Nyálmirigyeink naponta több mint fél liter nyálat termelnek. A nyugalmi termelés 0,3 ml/perc, de evés előtt és rágáskor, napi nagyjából 50-60 percen keresztül percenként 4 ml is keletkezik belőle. Éjszaka "üzemszünet" van, összesen 40 ml képződik. A nőknek kevesebb nyála van, mint a férfiaknak. A rágógumi emellett üde - többnyire mentolos - illattal árasztja el a szájüreget, és némi mechanikai tisztítást végez. Nem csak a kilazult töméseket szedi ki (ezekért nem kár, így legalább hamarabb megy el az ember fogorvoshoz, mielőtt a tömés alatti fogromlás nagyobb bajt okoz), az étel- és lepedékdarabokat is magával ragadja. Hiba azt hinni, hogy a rágógumi helyettesíti a fogmosást; a fognyaki lepedéket, például, nem tudja leszedni, de a reggeli és esti fogmosás mellett napközben cukormentes rágógumit alkalmazva mintegy 40 százalékkal csökken a fogszuvasodás kockázata, segít megelőzni a plakkok képződését és a kórokozó baktériumok megtelepedését. Egész jó szolgálatot tesz, ha nincs mód a hagyományos fogkrémes suvickolásra.

Mitől fut össze a nyál a szánkban?

Egy biztos, nem az íztelen gumivacaktól, nem is pusztán a rágástól, hanem az ízektől. Épp ezért a rágó hatékonysága a szájba vétel után gyorsan csökken, mert az ízanyagok többsége 4-5 percen belül kioldódik belőle. A fogorvosok bezzeg 10-20 percet ajánlanak! Talán meglepő, de a fahéjas gyümölcsös ízű rágógumi sokkal jobban serkenti a nyáltermelést, mint a mentolos. Ha meggondoljuk, hogy kevés ételünknek van mentol íze, logikus, hogy biológiailag az ínycsiklandó, fokhagymás ízek jobban serkentik a nyáltermelést. Nem volna hát jobb nyálképző a kolbász ízű - garantáltan cukormentes! - rágógumi? Csak hát kifinomult civilizált orrunk a mentolos leheletet tartja vonzónak.

Mikor melyiket?

A kutatások egyértelműben bizonyítják, hogy a rágógumi-fogyasztás időpontja döntő a fogvédelem szempontjából. Ha cukortartalmút két étkezés közötti nassolás gyanánt fogyasztunk, az utána a szájüregben maradó cukor fogszuvasodást okozhat. Viszont, ha étkezés utáni desszertként "esszük", a nyáltermelés fenntartásával inkább semlegesít és véd. Mindent összevetve mégis a cukormentes rágógumik ajánlhatók inkább, bár ezek kevésbé ízletesek, így kisebb nyáltermelést okoznak, legalábbis az első percekben. Ezek cukorhelyettesítőként, szacharint, ciklamátot, aszpartámot, mannitot, újabban xylitolt tartalmaznak. Utóbbi tízszer annyiba kerül, mint a szacharin, cserébe viszont fogszuvasodás gátló is. A legtöbb rágógumi szorbittal ízesített. A szorbitot és a mannitot sajnos bontják egyes fogszuvasodást okozó baktériumok, melynek eredményeképp alkoholok keletkeznek, de ez az anyagcseretermék mégis jobb, mintha igazi cukrokból savak jönnének létre.

A cukormentes rágógumi a lehelet felfrissítésére a fogvédelmet tekintve bármikor alkalmazható. Szájüreg-tisztogatásra étkezés, ivás után rágcsálandó, különösen erősen savas, valamint erős szagú és színű ételek, hagyma, kávé után.

Stílusosan rágni, vagy "kérődzni"!

Hogyan lehet eltávolítani a rágógumit a hajból, ruhaneműről? Jéggel vagy mélyhűtőbe téve fagyosra hűtve a gumi megkeményedik, és könnyen lekaparható. Melegben a gumimaradékokat sebbenzinnel lehet a legjobban feloldani és eltávolítani. Mondjuk, a rágógumi hasznos, vonzóvá tesz... De melyik reklámban láttunk csámcsogva rágózó fiatalokat? Érdekes módon ezt a reklámcégek sem találták vonzónak. Hogyan hódoljunk tehát a fogtisztítás e sokak által kellemesnek ítélt módjának anélkül, hogy eközben mások szemében illetlenné vagy szalonképtelenné válnánk? Próbáljuk meg lassan, észrevétlenül rágni, a csámcsogás, nyitott száj eleve kizárt, a lufi fújása végképp nem divat. Figyelni kell, hogy az erőteljesebb nyálképződés miatt véletlenül se köpködjünk, ha szólásra nyitjuk a szánkat. Lehetőleg ne akkor rágjuk, amikor társasági eseményen, beszélgetős programon veszünk részt, hanem röviddel előtte. Mindig vegyük ki a rágógumit a szájból, mielőtt beszélnünk kell. Telefonálás előtt, mert hallatszik a vonal másik végén. Kínos, ha rágózáson kapják az embert társasági, ünnepi és sajtóeseményeken, fogadáson, színházban, koncertteremben, tánc közben, tánciskolában. A rágógumit észrevétlenül csúsztassuk bele egy kis papírba, szalvétába vagy papír zsebkendőbe. Pőrén soha ne dobjuk ki, mert mindenhova gusztustalanul odaragad. A legtaszítóbb, ha a szék vagy tányér alján nyúl bele az óvatlan kéz. Másokat se hozzunk ilyen helyzetbe.

Élettani hatás, gyógyhatás, hizlalás vagy fogyasztás

A rágógumi segít a beleknek a műtét utáni regenerálódásban, a bélműködés újraindulásában, bélrenyheség ellen. Az egészségesek is tapasztalhatják, hogy a rágógumi rágása nyomán éhesek lesznek, emésztőrendszerük felkészül a táplálékfogadásra. A rágással azt sugalljuk az emésztőrendszernek, hogy táplálék érkezik, így az működni kezd, megindítja a nyál- és emésztőnedv termelést, a hormonelválasztást és az enyhe bélmozgásokat is. Hasznos szájszárazság ellen. A rágó kóros szájszárazság esetén akár hétszeresére is növelheti a nyáltermelést. A termelődött nyálat önkéntelenül lenyeljük, ezért hasznos repülőre ülve vagy magashegyi utakon, mert nyelés közben segít az Eustach-kürtön keresztül a szájüreg és a középfül közötti nyomáskülönbség kiegyenlítésében. Az étkezés utáni nyáltermelés-fokozással a rágógumi a gyomorégést csökkenti, mert a szájüregből lecsurgó, enyhén lúgos nyál semlegesíti a gyomorsavat. A rágógumi kedvelői biztosan örülnének, hogy egyesek szerint a rágógumi rágásával serkenthetjük az agyi keringést. Mások nyugtatóként tekintenek rá, mert a rágó mozdulatokban a szopáshoz kapcsolódó, nyugtató szájmozgást vélik fölfedezni. Talán ezért vált be annyira a dohányzásról való leszoktatásban is hatóanyag-hordozóként és egyben stresszűző rágókaként.

Ez is érdekelheti

Heimlich-féle műfogás

Drámai videón, ahogy a rendőr megment egy sofőrt a fulladástól

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

Megfelelő szorgalommal rágva a rágóizmok egy óra alatt 11 kalóriát használnak el. Ilyen tempóval 1 kiló túlsúlyt 681 óra alatt "rágcsálnánk le", sportnak tehát nem ajánlható. Paradox módon nem csak megéhezünk tőle, mert táplálék érkezését jósolja, újabban a fogyókúrázók számára is felfedezték, hiszen a kövér emberek általában szívesen rágnak valamit. Csakhogy a számukra készített rágcsálnivalóba egy teltségérzetet okozó hasnyálmirigy-hormont, PP-t (pancreatic polypeptid) vegyítenek, így csapják be a hízásra hajlamos emberek emésztését. Az amerikai Mayo-Klinika orvosai szerint a rágógumi az alapanyagcsere fokozásával fogyaszt. De vigyázat! Az ellenkezője is igaz lehet, amikor összefolyik a szájunkban a nyál, inkább éhesek leszünk. Nem mindegy tehát, mikor kapjuk be a rágógumit. Étkezés előtt inkább étvágygerjesztő, evés után hasznosabb! Valószínűleg egészséges embernél nélküle jobban kiszámítható, mitől hízunk, és mitől fogyunk, mint vele!