Mi emberek - tesztik vagy sem - sokat hazudunk . Például kihagyunk információkat, elbagatellizáljuk vagy eltúlozzuk az igazságot, homályos válaszokat adunk stb. De a hazugságok mögötti okok is sokfélék lehetnek: hogy mentsük magunkat; megkíméljük mások érzéseit; megszerezzük, amit akarunk; vagy elkerüljünk valamilyen katasztrofális következményt. Mindezek ellenére igenis értékeljük az őszinteséget, sőt gyakran meg is követeljük másoktól, hogy legyenek velünk őszinték. És jellemzően igen negatívan reagálunk arra, ha partnerünk, gyermekünk, barátunk vagy munkatársunk nem volt az.
Csakhogy kutatások - de akár személyes tapasztalataink - alapján is megállapíthatjuk, a tisztességtelenséget nehéz észrevenni, nincs arra egyszerű módszer, hogy megállapítsuk, valaki hazudik-e. Pontosabban, ugyan a vizsgálatok bizonyos verbális és nonverbális jeleket már azonosítottak, a megtévesztésnek magának nincsenek megbízható jelei. A psychologytoday.com cikke szerint azonban mindezek ellenére is fejleszthetjük hazugságfelismerő képességünket. Mint írják, Erik Mac Giolla és Timothy J. Luke Az alkalmaozott kognitív pszichológia áprilisi számában közzétett kutatási eredményei mást sugallnak. Szerintük, a hazugság észlelésének kognitív megközelítése növelheti a megtévesztés detektálásának pontosságát, mégpedig az alábbi három technika segítségével.
1. Kognitív terhelés
Értelmi terhelésről beszélhetünk, amikor az ember kognitív erőforrásait olyan tényezők zavarják, mint például a zaj vagy az erős érzelmek, amik megnehezítik egy esemény részleteit felidézni próbáló ember dolgát. De hogy jön ez a hazugsághoz? - tevődhet fel jogosan a kérdés. Úgy, hogy az igazság elmondásához képest a hazugság nagyobb szellemi erőforrást igényel, így ha valakire a fent leírtak szerint kognitív terhelést róvunk, úgy a kérdezett nehezebben tud hazudni.
A szerzőpáros szerint ilyen kognitív terhelést okozhatunk, ha arra kérjük az alanyt, hogy:
- fordított sorrendben mondja el a történteket,
- közben valami más feladat végrehajtásával is megbízzuk,
- arra kérjük, tartson velünk folyamatos szemkontaktust.
2. Ösztönözzük arra, hogy áruljon el további részleteket
Általánosságban elmondható, hogy az igazat mondó emberek kérésre gyorsabban adnak releváns információtkat. A hazugoknak ezzel szemben további részleteket kell kitalálniuk, ezért nagyobb valószínűséggel hibáznak, és olyat is mondanak, ami nincs összhangban az addig elhangzottakkal vagy az esemény ellenőrizhető tényeivel.
Vannak olyan technikák, mellyel a beszélőt arra ösztönzik, hogy még több részletet adjon meg:
- lehet példaként elmondtani neki egy nagyon részletes állítást, bemutatva, milyen részletességgel várjuk tőle a választ.
- kérhetjük, hogy számoljon be minden apró, akár nem releváns részletről is, amire csak emlékszik.
- kérhetjük, hogy készítsen a helyszínről vagy az eseményről egyedi rajzot.
3. Váratlan kérdések
Feltételezhetjük, hogy ha elég időt kapnak, akkor a hazugok felkészülnek az interjúra vagy kihallgatásra azáltal, hogy előre kitalálják a válaszokat a várható kérdésekre. Ezeket az előre megfontolt hazugságokat nehéz felismerni, mivel kevésbé valószínű, hogy társulnának tipikus megtészvesztésre utaló jelekkel .
Ez alapján tehát, ha a hazugnak sok ideje van felkészülni, a legjobb, ha teljesen váratlan kérdéseket teszünk fel. Aki igazat mond, az sokkal gyorsabban és következetesebben válaszol, és több információt nyújt.
