Egy kutatócsoport 379 szingapúri fiatal felnőttet kérdezett meg arról 2019-ben, hogy a szüleik hazudtak-e nekik, amikor gyerekek voltak. Arra is kíváncsiak voltak, hogy az alanyok mennyit hazudnak most a szüleiknek, illetve hogyan kezelik a felnőtt élet kihívásait. Azokról, akik azt mondták, hogy a szüleik gyakrabban hazudtak nekik gyerekkorukban, az derült ki, hogy felnőttként ők is többet hazudnak a szüleiknek. Emellett arról is beszámoltak, hogy nagyobb nehézséget okoznak nekik a pszichés és társadalmi kihívások. Magatartási gondokkal, szégyennel és bűntudattal küzdöttek, emellett önzőbb és manipulatívabb természetűnek is bizonyultak.
Nevelő célzatú hazugságok
"A nevelő célzatú hazugságok kevésbé időigényes megoldásnak tűnhetnek, különösen, ha valami olyan ok húzódik meg mögöttük, amit egy gyereknek túlságosan komplikált lenne elmagyarázni" - mondta Setoh Peipei, a tanulmány vezető szerzője. A szülők gyakran arra nevelik a gyermekeiket, hogy "az őszinteség a legjobb út". Ám ha közben ezzel ellentétesen viselkednek, tehát hazudnak a gyereknek, az ellentmondásos üzenetet közvetít. Ez idővel bizalomvesztéshez vezethet és arra bátoríthatja a gyereket, hogy ő se legyen őszinte.
Mi a megoldás?
A szakemberek szerint a kutatásuk eredményei azt mutatják, hogy a nevelési célzatú hazugságok negatív hatással lehetnek a gyerekekre. A szülőknek tisztában kellene lenniük ezzel, hogy aztán az adott helyzetekben más lehetőségeket is megfontoljanak a hazugságon kívül. Például, hogy elismerik a gyerek érzéseit, információt adnak neki arról, hogy mire számíthat, illetve közös problémamegoldással próbálnak megfelelő viselkedési mintákat mutatni a gyermeküknek.
A kutatók a jövőben arra szeretnének koncentrálni, hogy más csoportokat, például szülőket is bevonjanak a vizsgálódásba. Céljuk, hogy még több információt gyűjtsenek, és további aspektusokból tekinthessenek a nevelési célzatú hazugságok problematikájára. Azt is vizsgálni tervezik, hogy a szülői hazugságok milyen természetűek, illetve milyen célból hangzanak el.
