Egyénenként változó, hogy mennyi is számít valóban soknak, ami egyeseket kellemesen lelazít, az másoknak már a fejébe szállhat. Átlagosan azonban már 1-2 pohár (nők esetében 1 dl, férfiaknál 2 dl) pezsgő elfogyasztásával kimerítjük az egészségi szempontból ártalmatlannak tartható alkohol napi mennyiségét.
Kis mennyiségű alkoholos ital (1-2,5 dl bor vagy 2-5 dl sör) bevitele az érzékszervek működésében okozhat zavart, lebontja az agyi gátlásokat és a koncentrálóképességet. Közepes mennyiségű alkohol (4,5-8 dl bor vagy 9-17 dl sör) ivásával az izomerő indul gyengülésnek, romlik az ítélőképesség és az önkritika. Az e fölötti italfogyasztás (2 l bor vagy 4 l sör vagy 3 dl pálinka) már a motorikus funkciók romlásával jár, hányinger , szédülés és megváltozott magatartásformák jelentkezhetnek. Bizonyos emberek szervezetében már mérgezést okoz és akár életveszélyes állapotot idézhet elő.
Az alkohol szervezetre gyakorolt hatása az elfogyasztott ital mennyiségétől és minőségétől, töménységétől függ, és nyomon követhető az illető idegrendszerének, mozgásának, viselkedésének változásában. Az agyunkra gyakorolt hatást három fázisra oszthatjuk fel.
Az első fázis
Egyénenként változó, hogy milyen mértékű alkoholfogyasztás szükséges a szalonspicces állapotig, vagy akár az öntudatlan részegségig eljutni. Az alkohol legelőször azonban mindenkinél az idegsejtek működésében okoz zavart . Agyunkban körülbelül 86 milliárd található ezekből a sejtekből, melyek a kémiai hírvivőkként funkcionáló neurotranszmitterek segítségével kommunikálnak egymással. Megfelelő működésük elengedhetetlen az olyan agyi funkciók végrehajtására, mint az emlékek felidézése, a gondolkodás vagy a tanulás. Az alkohol ugyanakkor zavart idéz elő ennek a hálózatnak a működésében, amely az agy három területén - bazális ganglionok, kiterjesztett amygdala és prefrontális kéreg - mutatható ki.
A második fázis
A szex, a kábítószerek, vagy az alvás kiváltotta "örömérzetért" ugyanaz a vegyület felelős, mint ami az alkoholtól kialakuló mámort is előidézi: ez a dopamin . Ennek a felszabadulása kielégítő és lelazító hatású, ami további alkohol fogyasztására ösztönzi az embert. Emellett pedig az agy érzékelésért felelős része tompulni kezd.
A harmadik fázis
Az utolsó, harmadik stádium az agy végrehajtó és ellenőrző rendszereinek működését is redukálja. Mérhetően csökken az agy azon részeinek működése, melyek a döntéshozatalért, illetve az érzelmekért felelősek. A rohamivók körében ennél a fázisnál a testük felett már átveszi az uralmat az alkohol, és a negatív hatások ellenére is tovább isznak. Ez krónikus, kezelhetetlen állapotokat idézhet elő.
Forrás: DailyMail
