A Texasi Egyetem Délnyugati Egészségügyi Központjának legújabb kutatási adatai segíthetnek megérteni milyen szerepet játszik a dopamin nevű ingerületátvivő anyag az agysejtek információ feldolgozási folyamataiban.
Egérsejtekkel végzett kísérleteik során a tudósok rájöttek, hogy a dopamin-ami egy az idegsejtek közti információcserében fontos szerepet játszó molekula-megváltoztatja az agysejtek közti kapcsolási rendszert, és így segít agyunknak megkülönböztetni a fontos információt a kevésbé fontostól.
"Ez a folyamat segít, hogy csak a legújabb, valóban lényeges dolgokra emlékezzünk, és hogy ezeket a dolgokat el tudjuk választani a régi, kevésbé fontos emlékektől" - nyilatkozta Dr. Robert Greene, az egyetem pszichiáter professzora.
"Ha egy nap képesek lennénk befolyásolni azt, hogy az agy mely információkat raktározza, és melyeket felejtse el, azzal nemcsak a tanulási funkciókat erősíthetnénk, de segíthetnénk például a poszt-traumás stressz betegségben szenvedőknek elfelejteni a betegséget okozó emlékeket" - tette hozzá Dr. Greene.
A tudósok szerint a kutatási adatok nagy előrelépést jelenthetnek a függőségi betegségek és a skizofrénia területén is, ezek a betegségek ugyanis szintén összefüggésben vannak az agyban lévő dopaminszint változásaival.
Dr. Greene és kollégai a szövetrészeket különítettek el a kísérleti egerek hippocampusából, majd ezeket elektromossággal stimulálva figyelték az agy válaszjelzéseit. Ezek után, hogy szimulálják, mi történik, ha egy fontos emléket különít el az agy, egy, a dopaminhoz hasonló ingerületátvivő anyagot adtak a sejtekhez. A két folyamatot összehasonlítva jelentős változásokat észleltek az NMDA receptorok válaszjelzéseiben. Az NMDA receptorok olyan fehérjék, amelyek aktiválásuk esetén befolyásolni képesek a szinaptikus plaszticitást.
"AZ NMDA receptorok dopamin hatására növelik a sejtek formálhatóságát, és véleményünk szerint ez felelős a tanulási és emlékezési folyamatok létrejöttéért" - nyilatkozta Dr. Greene.
A megváltozott NMDA válaszjelzések ezen kívül a sejtek funkciós kapcsolási rendszerét is megváltoztatja, így az információ hamarabb jut el a hippocampusba, és hamarabb lesz belőle emlékkép.
"Bár a mostani kísérletek során egereket használtunk, az emberi agy is hasonlóképpen működik - nyilatkozta Dr. Greene - A dopamin segítségével emlékezhetünk a legújabb, fontos dolgokra, anélkül, hogy a múltbéli információk és hasonló emlékek bezavarnának."
