Az anginás (mellkasi fájdalommal járó) tünetek ebben a korosztályban ugyanis jelentős rizikófaktornak számítanak a későbbi koszorúsér-betegségek miatti idő előtti halálozásban.
A Heart c. szaklap áprilisi számában megjelent cikk eredményei alátámasztják, hogy az úgynevezett "Rose angina", melyre a terhelésre jelentkező, majd pihenésre szűnő mellkasi fájdalom, szorítás jellemző, nem bagatell probléma, hanem mindkét nem esetében alapos kivizsgálást indokol. A rövidített Rose Angina Kérdőívben Dr. S. Graff-Iversen és munkatársai az oslói Norvég Népegészségügyi Intézetből mindössze három kérdést tesznek fel:
- Jelentkezik-e mellkasi panasz, ha lépcsőn, emelkedőn kell felmenni, vagy sietni kell a sík talajon?
- Ha igen, le szokott-e állni vagy lassítani a beteg, vagy megy tovább az eredeti sebességgel?
- Ha megáll, vagy lassít, megszűnik-e a fájdalom 10 percen belül?
A Rose angina kritériumait az első kérdésre adott "igen", a másodikra adott "megáll" vagy "lassít", illetve a harmadikra adott "10 percen belül" válaszok jelentették.
A szerzők szerint 16.616 férfi és 16.265 40-49 év közötti nem koszorúsérbeteg résztvevő töltötte ki a kérdőívet 1974-78 között. Öt évvel később, 1977-83 között 15.318 férfi és 15.301 nő adott választ újból a kérdésekre. 2000-re 1316 férfi (7,9%) és 310 nő (1,9%) halt meg koszorúsérbetegség miatt. A férfiak 16, a nők 4 százalékának volt Rose anginája 1974-78-ban. Annak a kockázati hányadosa, hogy a Rose anginában szenvedő beteg koszorúrbetegségben haljon meg, férfiaknál 1,5, nőknél 1,98.
A kutatók kiemelték, hogy a Rose angina hasonló veszélyességű kockázati tényező, mint a férfiaknál 1,8 mmol/l-rel, nőknél 2,5 mmol/l-rel megemelkedett összkoleszterinszint vagy a szisztolés vérnyomás 21, illetve 31 Hgmm-es emelkedése.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
