Csigolyaelcsúszásnak, avagy spondilolisztézisnek nevezzük, amikor két szomszédos gerinccsigolya elmozdul egymáson. Bár egyes esetekben az állapot tünetmentes maradhat, gyakran azonban derékfájdalom lép fel tünetként, amennyiben a kimozdult csont nyomni kezd egy ideget. Ezzel a panasszal fordult orvoshoz egy 38 éves brazil férfi is Sao Paulo városában. A páciensen elvégzett CT-vizsgálat végül igazolta a csigolyaelcsúszás fennállását, eközben viszont egy másik, sokkal furcsább eltérésre rávilágított.
A férfinek egy veséje van a jobb oldalon és kettő a balon. Utóbbiak külön-külön húgyvezetékkel rendelkeznek, amik aztán közvetlenül a húgyhólyag előtt kapcsolódnak egybe. "Sosem láttunk eddig hasonlót" - árulta el dr. Renato Foresto, a Sao Pauló-i Hospital do Rim orvosa, az esetről készült tanulmány egyik szerzője. "Először nagyon meglepődtünk, utána viszont aggódni kezdtünk amiatt, hogy vajon nem okoz-e mindez problémát a páciens egészségében" - tette hozzá.
Furcsa módon azonban úgy tűnik, az állapot nincs kihatással a férfi szervezetének működésére. Az elvégzett laborvizsgálatok szerint a vesefunkciója normális, ahogy a tágabb értelemben vett egészségével sincsenek gondok - leszámítva persze a csigolyaelcsúszást. Derékfájdalmaira szájon át szedhető fájdalomcsillapítót adtak neki, majd komplikációk hiányában hazaengedték. "A hasi ultrahangot és a CT-vizsgálatot elegendőnek találtuk, mivel a fájdalom okát már sikerült diagnosztizálni, valamint a labortesztek sem mutattak más eltérést" - árulta el dr. Foresto.
Kezelőorvosai szerint a férfi harmadik veséje egy veleszületett rendellenesség eredménye. Vélhetően az embrionális fejlődés során jött létre, amikor egy kezdetleges veseszerű struktúra kettévált. Habár rendkívül ritka jelenségről van szó, már korábban is több alkalommal dokumentáltak hasonló eseteket. Az orvosi szakirodalomban nem egészen száz hasonló állapotú páciensről tesznek említést, köztük olyan is akad, amelyik beszámoló immár több mint százéves. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az érintettek rendszerint nem tudnak róla, hogy a szokásosnál több veséjük van, mivel ez nem okoz semmilyen panaszt számukra. Csak akkor derül fény a rendellenességre, ha valamilyen más okból elvégzett képalkotó vizsgálat során felfedezik. Elképzelhető tehát, hogy egyes esetek rejtve maradnak.
A Sao Pauló-i betegről készült esettanulmány május 7-én jelent meg a The New England Journal of Medicine (NEJM) című folyóiratban.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Forrás: iflscience.com
Legjobban: