Genetikailag kódolt lenne a lustaság?

Genetikai hajlam lehet a lustaság - derült ki patkányokon végzett kísérletekből - adta hírül az MTI.

Amerikai tudósok szerint az eredmény megmagyarázhatja, hogy egyes embereknek miért okoz szörnyű gondot, hogy felálljanak a kényelmes fotelból.

A kísérletek első szakaszában patkányokat helyeztek egy folyamatosan forgó kerékkel felszerelt ketrecbe: a szerkezet arra szolgált, hogy mozgásra "motiválja" a rágcsálókat. Hat nap után kiválasztották a 26 legmozgékonyabb, illetve a 26 leglustább patkányt, majd a két csoport tagjait tíz generáción át pároztatták egymás között, kiiktatva a keveredést. Az eredmény az lett, hogy az első csoportba tartozó egyedek tízszer gyakrabban adták fejüket futásra, mint a másik csapat henyélésre fogékonyabb rágcsálói.

A jelenség okának feltárására a kutatók összehasonlították az állatok izomsejtjeiben lévő mitokondriumok - az energia előállításában és elraktározásában szerepet játszó sejtszervecskék - szintjét, a kísérleti példányok testi jellemzőit és genetikai profiljait.

"Míg a fizikai összetételben és a mitokondriumszintben alig találtunk különbséget, a két csoport tagjai közötti genetikai eltérések szembeötlőek voltak - idézte a LiveScience tudományos portál Michael Robertset, a Missouri Egyetem állategészségügyi intézetének a kutatóját. - A rágcsálók agyának egy meghatározott részében elkülönített 17 000 gén közül 36-ot azonosítottunk olyan génekként, amelyek szerepet játszhatnak a fizikai tevékenység iránti fogékonyságban."

Korábbi kutatások során egerekben fedeztek fel két olyan gént, amelynek kikapcsolása esetén az amúgy fürge, egyhuzamban több kilométer lefutására is képes állatok tohonya lajhárokká váltak, és csupán néhány méternyit tudtak szaladva megtenni.

A Roberts vezette tudóscsoport most arra összpontosít kutatásaiban, hogy különválassza azokat a géneket, amelyek meghatározó funkciót töltenek be a mozgási motivációban. A kutatók remélik, hogy ha eredményeik alkalmazhatók lesznek az emberi biológiában is, akkor az bizonyosan segíthet az egyre súlyosabb társadalmi problémát okozó túlsúlyosság leküzdésében.

A patkányokkal végzett kísérleteket ismertető tanulmány az című szaklapban jelent meg.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
szklerózis muliplex
Szklerózis multiplex első jelei: látászavar és zsibbadás is utalhat rá
A 10 legjobb kutyafajta kisgyerekes családoknak – Kistestűtől a nagytestűig
szívbarát étrend
Így védd a szívedet egyetlen gyümölccsel – már napi fél is elég belőle
grapefruit
Ez a kedvelt gyümölcs többet árthat, mint használ
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17 °C
Minimum: +3 °C

A fátyolfelhőzet időszakosan szűrheti a napsütést, emellett a keleti országrészben gomolyfelhők képződnek, de még száraz idő várható. Délután olykor megélénkül, a Dunántúlon helyenként megerősödhet a délnyugati szél A hőmérséklet csúcsértéke általában 15 és 20 fok között alakul.Késő estére 5 és 12 fok közé hűl le a levegő. Nem terheli a szervezetet erős fronthatás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: hogyan hat az alkohol az alvásra? – Tedd próbára a tudásod! Mennyit tudsz az alvásról? Töltsd ki alvásos kvízünket, és derítsd ki, mi segíti vagy ronthatja a pihentető éjszakákat!
kvíz
Kvíz: minden baktérium káros. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára a tudásod! A bennünk és rajtunk élő apró élőlények óriási szerepet játszanak az egészségmegőrzésben. A mikrobiom helyreállítása tehát kulcsfontosságú.