Kisebb-nagyobb házimunkára minden nap szükség van ahhoz, hogy egy háztartás kulturált körülmények között működhessen. A főzés, mosás, takarítás, gyermekek gondozása olyan mindennapos tevékenységgé válik egy család életében, hogy azt teljesen természetesnek kezeljük, értéket sem tulajdonítunk neki. Pedig van, a Központi Statisztikai Hivatal ( KSH ) adatai alapján az Új Egyenlőség azt is összeszámolta, hogy mennyi!
Az életszínvonalhoz az otthoni munka is hozzájárul
A lakosság napi rendszerességgel jelentős mennyiségű házimunkát végez, ami fontos a háztartás tagjai számára. Ez a munka fizetetlen, háztartáson belül hasznosul, így láthatatlan marad az ország gazdasági teljesítményét bemutató gazdaságstatisztika számára. A háztartások életszínvonalához a vásárolt javak és szolgáltatások mellett az otthoni munka is hozzájárul, ezért csak a kettő együttes figyelembevételével kaphatunk valós képet - írja a KSH.
A hivatal 2010-re vonatkozóan számította ki, hogy mit jelentene makrogazdasági szempontból, ha tekintetbe vennénk az otthon végzett, fizetetlen munkát. Ide azok a tevékenységek tartoznak, amelyeket helyettesíteni lehetne piaci termékkel vagy szolgáltatással. Elsősorban a a lakhatásra ( takarítás , karbantartás), az élelmezésre (sütés-főzés), a ruházkodásra és a gondoskodásra (gyerekek és rászoruló felnőttek gondozása) és az ezekhez kapcsolódó kisegítő tevékenységekre (mosogatás, bevásárlás, szállítás) fordított időt forintosították.
A nők rosszabbul járnak
Kiszámolták többek között, hogy ha azt az időt, amit fizetetlen munkával töltenek az emberek, például az (amúgy alulfizetett) megfelelő szakképzett helyettesítő nettó bérével értékelnénk, akkor ez pontosan mennyit érne. Vagyis mennyit érne, ha például a főzést a szakács, a gyerekgondozást az óvónő, a szállítást a gépkocsivezető nettó bérével számolnánk ki. Mindent összeadva egy átlagos háztartás jövedelmének 37 százalékát tennék ki ezek a tevékenységek, vagyis ekkora többletjövedelemre lett volna szükségük, hogy háztartási termelés nélkül fenntartsák ezt a fogyasztási színvonalat.
Nemekre lebontva jelentős különbségek figyelhetően meg bizonyos házimunkák tekintetében, nagyrészt a nők "javára". Míg a megkérdezett férfiak 41 százaléka fordít rendszeresen valamennyi időt főzésre, addig a nők esetében ez 80 százalék. A férfiak a gyorsabban elkészíthető ételeket favorizálják, átlagosan 42 percet fordítanak egy étel elkészítésére, míg a nők 94 percet. A megkérdezett férfiak 18 százaléka, a nők 55 százaléka takarít rendszeresen. Az erősebbik nem elsősorban a karbantartási munkálatok terén dominál, ezek azonban ritkább feladatok, és átlagosan jóval kevesebb időt is vesznek el az ember szabadidejéből.
