A nevű kiadványban megjelent tanulmányban 287 ausztrál emlőrákos beteget vizsgáltak. Kimutatták, hogy több mint 60 százalékuk tapasztalt legalább egy a kezeléssel összefüggő szövődményt akár hat évig a diagnózis után, 30 százalékuk pedig legalább két ilyen szövődményről számolt be. A szövődmények közé tartozik a sugárterápiára adott bőrreakció, a testsúlynövekedés, a műtéttel összefüggő mellékhatások, a felsőtesti tünetek és az olyan fizikai korlátozottságok, mint a lymoedema (fájdalmas végtagduzzanat).
A kutatást vezető Kathryn Schmitz, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója elmondta, hogy a tanulmány első alkalommal mutatja be a kezelés után az emlőrákos betegek által tapasztalt problémák valódi mértékét, és tettekre sarkall a megfelelő monitorozás és rehabilitációs szolgáltatások terén az ilyen betegek ellátásában. "Többé nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy az emlőrákkezelés mellékhatásai az aktív kezelés végén elmúlnak. Ezek az eredmények megdöbbentők és felkavarók, de Schmitz szerint a komplikációk közül többre is kész megoldás kínálkozik a rehabilitációs gyakorlatban.
Az emlőrák túlélők a kutatásban vizsgált szövődményeinek monitorozását többféle tényező is akadályozhatja. A betegek gyakran más-más kórházakban kapják a különböző kezeléseket, így az ellátásuk fragmentált. A betegek és az orvosok is azt gondolják, hogy bizonyos szövődmények várhatók és normálisak, ezért nincs szükség kezelésre. Végül pedig számos emlőrákos beteg nincs tudatában, vagy nem kap beutalót fizikoterápiás ellátásra.
