Ön észreveszi elsőre, hogy mi a gond a jobb oldali képpel? A legtöbb embernek gyorsan szemet szúr, hogy valami változás történt rajta, de egy ki idő kell, mire rájönnek, hogy mi is az. Pedig egyszerű: az eredeti fotóhoz képest a szem és a száj is meg lett fordítva, ami valamiért mégsem olyan feltűnő, ha a képet a feje tetejére állítjuk.
A Thatcher-illúzió nevű jelenséget a University of York professzora, Peter Thompson írta le először az 1980-as években és ezzel lefektette az alapjait annak a kutatásnak, amely azzal foglalkozik, hogyan érzékeljük az arcokat. Nagy vonalakban az arcok hasonlóan épülnek fel: két szem, egy orr, egy száj, szemöldök, haj – az arcfelismerés egyik módja az lehetne, ha az arcot ezeknek a külön részeknek az egységeként ismernénk fel. Ha ez lenne a helyzet, akkor szinte azonnal észrevennénk, mi a gond a fejjel lefelé fordított képpel. De nem vesszük észre, így egyértelmű, hogy az agyunk teljes körűen vizsgálja az arcokat. Nem a részletekben veszünk el, hanem azok egymáshoz viszonyított helyét és kapcsolatát is érzékeljük.
Visszafordítva a fotót már egyértelműbb, hogy mely részeket módosították rajta. Ebből a szögből groteszk a bal oldali kép, míg fejre fordítva nem is tűnt annyira másnak. Amikor egy fejjel lefelé fordított arcot látunk, akkor agyunk nem tudja könnyen feldolgozni a látottakat, ezért a részletekre koncentrál. Arra, hogy a legtöbb részlet nagyjából stimmel, a szem szemnek néz ki, az orr orrnak, a száj, szájnak. Nem figyelünk arra, hogy ezek milyen kapcsolatban állnak az arc több részével. De ha a helyes irányból nézzük az arcot, akkor ezek a kapcsolatok egyből kirívóak lesznek.
Forrás: Index
