Depressziót és szorongást okoznak a videójátékok

Egy kutatás szerint azok a gyerekek hajlamosabbak a videojáték-függőségre, akik órákat töltenek ezekkel a játékokkal, nehezen találják meg a hangot más gyerekekkel, és a függőségben nem szenvedőknél impulzívabbak. Miután kialakult a függőség, az érintett gyerekek nagyobb valószínűséggel váltak depresszióssá, szorongóvá, illetve alakultak ki bennük szociális fóbiák. Az sem meglepő, hogy a videojátékoktól függő gyermekek tanulmányi eredménye is leromlott.

"Más kutatásokból tudjuk, hogy a videojáték-függőség hasonlít a többi függőséghez. Az azonban nem volt egyértelmű, mi a sorrend. A játék másodlagos probléma lehet. Elképzelhető, hogy a társadalmilag kényelmetlen helyzetben lévő gyerekek, azok, akik rosszul teljesítenek az iskolában, depresszióssá válnak, aztán belefeledkeznek a játékba. Azt nem tudjuk pontosan, hogy a játék önmagában fontos, illetve mi teszi ki a gyerekeket a függőség kockázatának" - nyilatkozta Douglas A. Gentile, az Iowa Állami Egyetem docense.

"A tanulmány amellett, hogy kimutatta a 'patológiás videojátékozás' kockázati tényezőit, a kimenetelek tekintetében okozta az igazi meglepetést, mivel feltételeztük, hogy a depresszió lehet a valódi probléma. Kiderült azonban, hogy a videojáték-függőségbe eső gyerekekben a depresszió és a szorongás súlyosbodott. Lehetséges, hogy ezek a rendellenességek egyszerre fordulnak elő, de a játékok súlyosbítják a problémákat." A 3034 gyermek részvételével 2007-től 2009-ig végzett kutatás eredményei a Pediatrics című folyóirat februári számában jelentek meg.

Gentile ugyanakkor hozzátett, hogy a sok videojátékozás nem egyenlő a függőséggel. Vannak olyan gyerekek, akik rengeteget tudnak játszani anélkül, hogy ez bármilyen hatást gyakorolna az életükre. Akkor van baj, amikor a gyerek életének más területei is érintetté válnak. A szülőknek feltűnhet, hogy már nincsenek meg a gyerek régi barátai, mindig a szobájában gubbaszt, és videojátékokat játszik, esetleg leromlik a tanulmányi eredménye. A kutató az Amerikai Gyermekgyógyászok Akadémiájának irányelveihez hasonlóan legfeljebb napi két óra képernyő előtt töltött időt javasol a gyerekeknek, amibe a TV, a számítógép, a videojátékok, sőt még a legújabb mobiltelefonok is beletartoznak.