Egy idáig ismeretlen Ebola-vírustörzs okozta 37 ember halálát a tavalyi, Ugandában kitört járványban - jelentették be tudósok.
Az Ebola a világ egyik leghírhedtebb vírusa. A járvány kitörési helyéről előzetesen Bundibugyónak elnevezett Ebola-vírustörzs az ötödik a sorban a vírus ismert formái között.
Minden harmadik Bundibugyóval fertőződött ember meghalt a tanulmány szerint, amely a szabadon hozzáférhető PLoS által kiadott PLoS Pathogens online folyóiratban jelent meg.
A filovírusok családjának két fő képviselője az Ebola- és a Marburg-vírus, ezek okozzák a vírusos vérzéses lázat, melyet - rendkívüli halálozási aránya miatt - "pusztítónak" is neveznek.
A vírusos vérzéses láz korai tünetei a láz, kimerültség, szédülés, vizes hasmenés és izomfájdalom. Mivel a vírusos vérzéses láz ritka, ezeket a tüneteket gyakran influenzának vagy sárgaláznak vélik. Ahogyan a vírus terjed, a lázas betegnél bőrvérzések jelennek meg, súlyosabb esetekben a szájból, fülből és szemből is vérzés indul meg. A vérveszteség, a sokk és a szervelégtelenség kómába és delíriumba, ezek pedig a tünetek megjelenését követően három-hét napon belül gyakran halálba is torkollanak.
Az Ebola először 1976-ban ütötte fel a fejét Zairében (ma Kongói Demokratikus Köztársaság), a járvány kitörésének helyéről, az Ebola folyóról kapta a nevét. Azóta a WHO szerint körülbelül 1850 esetet, köztük több, mint 1200 halált jegyeztek fel. A legpusztítóbb törzs, a Zaire ebolavírus 80-90 százalékban halálos, a Szudán Ebola-vírus 50-55 százalékkal követi. A legkevésbé ártalmas a Cote d'Ivoire ebolavírus, amelyet 1994-ben fedeztek fel Elefántcsontparton és eddig egyetlen, nem végzetes esetben okozott vírusos vérzéses lázat, valamint a Reston Ebola-vírus, amelyet egy amerikai kutatóintézetben azonosítottak 1989-ben, ahol az importált laboratóriumi majmokról legalább négy emberre terjedt át, ám közülük senki nem lett beteg.
Az újonnan felfedezett faj azután került előtérbe, miután 2007 novemberében Bundibugyo és Kikyo városok körzetében vírusos vérzéses lázas esetek bukkantak fel, olvasható az amerikai és ugandai szerzők által jegyzett tanulmányban. Az amerikai Közegészségügyi és Járványügyi Központ 29 vérmintát vizsgált meg, amelyek az Ebola három ismert törzsére negatívak lettek, ám egy régebbi széles spektrumú antitestvizsgálat pozitívnak bizonyult.
A tudósok kíváncsian bontották részeire a kórokozó genetikai állományát, hogy kiderüljön, kivel is állnak szemben. Ultragyors szekvenáló technikát alkalmazva napok alatt megfejtették a vírus genomját és 32 százalékos azonosságot találtak a három létező törzzsel. A 149 feltételezett Bundibugyo Ebola-vírus fertőzésből 37 volt végzetes, ez 36 százalékos halálozást jelent.
A törzsek közti nagyfokú genetikai eltérésnek a szerzők szerint különleges jelentősége van. Új diagnosztikus eszközöket kell kifejleszteni a járványok kimutatására és bonyolítja az oltások és kezelések után való kutatást is. Egy, a Pentagon-által támogatott programban dolgozó amerikai tudósok 2005-ben és 2006-ban sikeresen teszteltek egy vakcinát majmokon, ám ennek embereken való kipróbálása csak távoli cél marad.
Mivel nincs megfelelő védekezési mód vagy gyógymód a betegség ellen, az egyetlen megoldás a hagyományos, jól bevált elkülönítés, az egészségügyi dolgozók számára védőruházat (gumikesztyű, védőruha, védőszemüveg) biztosítása, továbbá a higiénés szabályok rendkívül szigorú betartása.
Az Ebola nemcsak az emberre, hanem más főemlősökre is veszélyes, az elmúlt években gorillák és csimpánzok ezreit pusztította el, azokat is veszélyeztetve, akik feldolgozzák vagy kezelik a ezek húsát. A Zaire Ebola-vírus természetes gazdája a gyümölcsevő denevérek három faja, melyek Közép- és Nyugat-Afrika esőerdőiben élnek. A másik három vírustörzs vadon élő vírusgazdája még nem ismert.
Copyright AFP [2008] / Translation Medipress
