Az eredmények arra utalnak, hogy a Parkinson-kóros betegek nagyobb valószínűséggel óvatosak, és hajlamosak kerülni a kockázatot. Ráadásul a kockázatkerülés a betegek egész életére jellemző személyiségjegy volt, a tünetek jelentkezését megelőző legalább 30 évre visszamenőleg: a Parkinson-kóros betegek saját bevallásuk szerint ritkán végeztek kockázatos vagy izgalmas tevékenységeket, például nem gyakran hullámvasutaztak vagy hajtottak gyorsan. A mostani tanulmány mellett egyre több kutatás utal arra, hogy a Parkinson-kór nagyobb valószínűséggel sújtja a szigorúbb, óvatosabb személyiségű embereket.
A kutatást vezető Kelly Sullivan, a Dél-Kaliforniai Egyetem neurológusa szerint az is elképzelhető, hogy amit személyiségjegynek hiszünk, az valójában a Parkinson-kór korai megnyilvánulása valakiben. E feltételezés megerősítéséhez azonban még sok kutatásra lesz szükség.
A tanulmányhoz Sullivan és munkatársai 89 Parkinson-kóros beteget és 99 egészséges személyt kérdeztek meg arról, végeztek-e bizonyos tevékenységeket, például hullámvasutaztak-e, kockáztattak-e gyorshajtást, vagy bekapcsolták-e a biztonsági övet 35 éves koruk előtt. Ezután olyan kérdéseket is feltettek, amelyekkel jelenlegi személyiségüket térképezték fel. Az eredmények azt mutatták, hogy a Parkinson-kóros alanyok a neurózis és az ártalomkerülés magasabb szintjével rendelkeztek, mint az egészséges résztvevők.
Az izomműködéshez a dopamin nevű agyi vegyület szükséges, a Parkinson-kóros betegekben viszont a dopamintermelő agysejtek pusztulni kezdenek. Ez a sejtpusztulás vezet a betegségre jellemző remegéshez, valamint mozgás és koordinációs képtelenséghez.
A dopaminszint azonban a személyiséget is befolyásolhatja. Ez az anyag felelős a jutalom és az öröm érzéseinek jelzéséért. Ha valami különleges tevékenységet folytatunk, például ejtőernyővel kiugrunk egy repülőgépből, ez adja a jutalom érzését. Sullivan szerint ha valaki a dopamin alacsonyabb szintjével rendelkezik, kisebb a valószínűsége, hogy megtapasztalja ezt a idegi-kémiai jutalmat, és azt mondja: "Ez fantasztikus, csináljuk meg újra!"
Bár a Parkinson-kór tünetei általában csak akkor jelentkeznek, amikor a dopamintermelő agysejtek már közel 70 százaléka elpusztult, elképzelhető, hogy e sejtek pusztulása a diagnózis előtt már hosszú ideje folyamatban volt. Sullivan ugyanakkor hangsúlyozta, hogy további kutatásokra lesz szükség e folyamat időtartamának azonosításához, illetve annak meghatározásához, vajon a Parkinson-kóros betegekben a fiatal korban jellemző kockázatkerülő viselkedés lehet-e a betegség korai megnyilvánulása.
Sullivan eredményeit az Amerikai Neurológus Akadémia New Orleans-i konferenciáján tette közzé.
