Az egészségpénztári tagok nagyobb valószínűséggel kerülik el a súlyos, magas egészségügyi kiadásokkal járó betegségeket - derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Teljesítménymenedzsment Kutatóközpontja által az AXA Önkéntes Egészségpénztár felkérésére végzett kutatásból. Az egészségpénztári tagok jellemzően gyakrabban vesznek igénybe egészségügyi ellátásokat, gyakrabban keresnek fel szakorvost és váltanak ki gyógyszereket, de ezt időben teszik. Az egészségpénztári megtakarítások nagy valószínűséggel szerepet játszanak abban, hogy a tagok könnyebben tudják finanszírozni a szükségessé váló egészségügyi kiadásaikat, és ez hosszú távon mind az egészségi állapotot, mind az egészségügy kiadásokat tekintve kifizetődő.
Hazánkban a 2000-es évek első felétől dinamikusan nő az egészségpénztári tagok száma: míg 2002-ben körülbelül 150 ezer fő volt tagja valamelyik pénztárnak, addig 2010-re már több mint 900.000 pénztártag vett részt az egészségügyi előtakarékosságnak és öngondoskodásnak ebben a szervezett formájában. Ugyanakkor mostanáig nem készült olyan összehasonlítás, amely az egészségpénztári tagok egészségügyi kiadásainak alakulását vetette volna össze a tagsággal nem rendelkezők kiadásaival. A most elvégzett kutatás keretében a szóban forgó egészségpénztár 800 tagja adta hozzájárulását ahhoz, hogy az OEP-nél nyilvántartott, 2005. és 2009. év közötti egészségügyi kiadásait összehasonlítsák egy kor, nem és lakóhely szerint megegyező véletlen minta kiadásaival.
A tanulmány egyik legszembetűnőbb megállapítása, hogy az egészségpénztári tagok nagyobb valószínűséggel veszik igénybe a szükségessé váló egészségügyi szolgáltatásokat, és ezzel nagyobb arányban kerülik el a későbbi katasztrofálisan magas egészségügyi kiadásokat, illetve az egészségi állapot tartós megromlását, ezáltal hosszú távon kimutathatóan egészségesebbek, és kevesebbe kerülnek a társadalombiztosítási rendszernek.
A megbetegedések különböző gyakoriságát jól jelzi a táppénzes napok száma, amellyel kapcsolatban megállapítható volt, hogy a pénztártagok az elmúlt öt évben átlagosan kevesebb időt (60 napot) töltöttek táppénzen, mint a referenciacsoport tagjai (81 nap). A táppénzkiadások nélkül, tehát csak a betegségek kezelésének a költségeit tekintve a nem egészségpénztári tagokra átlagosan 39,5 százalékkal több kiadás jutott, derül ki a felmérésből.
Az egészségpénztári tagok nagyobb valószínűséggel fordulnak orvoshoz a betegségek korai fázisában így több olcsó szolgáltatást vesznek igénybe, a társadalombiztosítás szempontjából "költségesnek" számító betegek többsége azonban a nem egészségpénztári tagok közül került ki: öt év alatt a 100 ezer forintos járóbeteg-ellátási költséget a nem tagok több mint 20 százaléka, az egészségpénztári tagoknak viszont csak valamivel több mint 10 százaléka haladta meg.
A kutatás rávilágított arra is, hogy mindezek mellett az egészségpénztári tagok egészségtudatos magatartása is kedvezőbb: gyakrabban, átlagosan 18 százalékkal többször vesznek részt emlőrákszűrésen, mint az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők.
