Az arcbőr és az arcizmok mozgásának nem csak a beszédhangok kialakításában van fontos szerepük, hanem abban is miként halljuk a beszédet - állítja egy tanulmány.
Az, hogy miképp mozog az arcunk, befolyásolja, miként "halljuk", amit hallunk - mondta a tanulmány szerzője Takayuki Ito.
Ito és kollégái egy robotizált szerkezet segítségével megnyújtották a "hallgató" arcbőrét, oly módon, mint amikor beszéd közben normálisan feszül az arcbőr, és azt találták, hogy az alanyok eltérő módon hallották a beszédhangokat.
Az alanyok egyesével hallgatták a "head" és "had" szavakat, ezeket egy számítógép véletlenszerű sorrendben generálta. Amikor a robot a hallgató arcbőrét felfelé húzta, a szavak inkább "head"-nek tűntek, míg lefelé húzás esetén inkább "had"-et hallottak az alanyok. A bőr hátrafelé való húzásának semmilyen érzékelhető hatása nem volt.
Továbbá a nyújtás időzítése kritikusnak bizonyult-érzékelhető változásokat akkor figyeltek meg, mikor a bőr feszülése hasonló volt a hangképzés során fellépőhöz.
Ezen hatások a szomatoszenzoros rendszer részvételére utalnak a hangok idegi feldolgozásában.
Ez a felfedezés segíthet fényt deríteni a beszéd létrehozása és érzékelése közti kapcsolatra. A tanulmány azt mutatja, hogy igen széles, nem hallási része is van az érzékelésnek, mely idegi kapcsolatban áll a beszéd képzés mechanizmusával.
