Noha a modern genetika tudománya alig több mint egy évszázados, a digitális technológia fejlődésének köszönhetően az egyik leggyorsabban fejlődő tudományággá nőtte ki magát napjainkra. Az alább ismertetett kutatás is ezt a trendet követi, amelyben egy klasszikus egérkísérlet eredményeit mesterséges intelligencia segítségével elemezték, pontosították.
Az amerikai Utahi Egészségügyi Egyetem kutatói azt vizsgálták ,
hogy a szülőktől örökölt gének milyen hatást gyakorolnak a hangulatunkra és a
viselkedésünket szabályozó hormonokra . Érdekes módon azt találták, hogy e genetikai hatások
némelyike nemhez kötött. Vagyis az anyától örökölt gének a fiúk
döntéseit és cselekedeteit alakítják, míg az apától származó gének a lányok
magatartását „huzalozzák elő” az agyban.
A tudósok szerint megtalálták a fenti genetikai folyamatok kémiai útvonalait az agy-mellékvese tengelyben. Illetve azt, hogy ezek az útvonalak másként aktivizálódnak a fiúknál és a lányoknál. Például a tirozin-hidroxiláz és a dopa-dekarboxiláz eltérően fejeződik ki az anyai és az apai ágon öröklődő génmásolatokban.
Mivel ezek az anyagok a hormonok és neurotranszmitterek – például a dopamin, a szerotonin, a noradrenalin vagy az adrenalin – szintézisében vesznek részt, döntő szerepet játszanak fontos élettani funkciók szabályozásában a hangulattól a mozgásig. Szintén ezek az anyagok vesznek részt a mellékvese által termelt adrenalin hormon termelésében, amely a "harcolj vagy menekülj" választ váltja ki, amikor veszélybe vagy stresszhelyzetbe kerülünk.
Speciális szoftverrel vizsgálták az egereket
A kutatók azt vizsgálták az egérkísérletekben, hogy az öröklött génmásolatok hogyan vezetnek be anyai vagy apai torzításokat az agy-mellékvese tengely útvonalaiban. Illetve, hogyan befolyásolják az utódokban az adrenalin felszabadulását. Az egerek agyi vizsgálata 11 olyan régiót mutatott ki, amelyekben olyan neuroncsoportok voltak, amelyek csak az anya dopa dekarboxiláz génjének másolatát használják. Ezzel szemben a mellékvesében olyan sejtcsoportokat találtak, amelyek kizárólag az apától örökölt génmásolat fejezték ki.
A mesterséges intelligencia úgy jön ide, hogy az
egerek viselkedését egy, az erre a célra kifejlesztett szoftverrel vizsgálták. A kamerával összekötött számítógépes szoftver az egerek látszólag kaotikus és véletlenszerű mozgásából
alapmintákat, ismétlődéseket volt képes kimutatni. Amikor ezeket a mintákat összevetették
a kémiai folyamatokkal, a kutatók képesek voltak azonosítani a dopa
dekarboxiláz útvonal különböző szülőkhöz kapcsolódó viselkedési különbségeit. Magyarul:
az anyai gének a fiúk, az apai gének a lányok viselkedésére hatottak. A különbségek jól megmutatkoztak egy sor területen, mint például a kockázatvállalás, az élelem- és párkeresési stratégiák területén.
A sikereken felbuzdulva a kutatók egy új mesterségesintelligencia-platformot szeretnének létrehozni az emberi viselkedés genetikai alapjainak mélyebb szintű vizsgálatára. A Storyline Health nevű projekt az emberi döntéshozatalra és viselkedésre fókuszálna a mesterséges intelligencia és a genetika segítségével, egyfajta tudományos határterületeként.
