Szemléletváltás kellene a gyógyszergyártásban – mutatjuk, miért

Az új antibiotikumokkal szembeni rezisztencia okait vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai. Arra a következtetésre jutottak, hogy gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikumfejlesztésben – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet.

Ezért olyan veszélyesek a kórházi fertőzések

A kutatások szerint – amelyek eredményeiről a Science Translational Medicine és a Nature Microbiology tudományos folyóiratokban számoltak be – a legveszélyesebb kórházi fertőzéseket okozó baktériumok képesek ellenállóvá válni olyan új antibiotikumok ellen is, amelyek még nem is kerültek piacra. Emiatt ezek a fontos gyógyszerek már azelőtt elveszíthetik a hatékonyságukat, hogy széles körű használatuk megkezdődne.

Az új antibiotikumokat a fejlesztők gyakran úgy hirdetik, hogy nem alakul ki ellenük rezisztencia. Azonban ezt az állítást a rezisztenciamentességről ritkán támasztják alá meggyőző adatok” – fejtette ki Pál Csaba akadémikus, a kutatások vezetője.

A szakember felhívta arra a figyelmet, hogy az antibiotikumfejlesztés általában arra irányul, hogy az adott szer minél több baktériumra hasson, azaz minél szélesebb legyen a spektruma. Való igaz, hogy sok új antibiotikum hatékonyabb ebből a szempontból az elődeinél, de ez egyáltalán nem garancia arra, hogy sokáig hatásos is marad a klinikumban.

Miért alakulhat ki ilyen gyorsan a rezisztencia?

A két tanulmány összesen 18 új antibiotikummal kapcsolatos vizsgálatot mutat be. Az eredmények szerint szinte minden tesztelt antibiotikum ellen gyorsan kialakult a rezisztencia, megcáfolva a korábbi ígéreteket. Ráadásul a rezisztenciáért felelős mechanizmusok jelentős része már a klinikai izolátumokban is kimutatható, még mielőtt ezen baktériumok találkoztak volna az új szerekkel.

Ennek két valószínű oka lehet: az egyik a meglévő antibiotikumok túlzott használata, a másik pedig az a tény, hogy az új antibiotikumok gyakran nem is annyira „újak”, mivel az elődeikhez hasonló elven működnek. Ez komoly veszélyforrást jelent, mivel így a legújabb antibiotikumjelöltek is hatástalanná válhatnak röviddel azután, hogy forgalomba kerülnek.

Szemléletváltásra van szükség

A kutatók szerint gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikumfejlesztésben. A felelős cégeknek a fejlesztési folyamat kezdetétől be kellene építeni a lehetséges rezisztenciamechanizmusok átfogó vizsgálatát. Ezáltal csökkenhet a rezisztencia kialakulásának kockázata – ez pedig nemcsak tudományos, hanem gazdasági szempontból is előnyös lenne. Jelenleg ugyanis az antibiotikumfejlesztések nagy része veszteséges, részben pont a rezisztencia korai felbukkanása miatt.

Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy néhány új antibiotikum ígéretes a jövőre nézve. Ezekre lassabban alakul ki a rezisztencia, vagy csak bizonyos baktériumfajok képesek alkalmazkodni hozzájuk. A következő fontos feladat tehát az, hogy minél jobban megértsük ezen ígéretes antibiotikumok közös jellemzőit – magyarázta Daruka Lejla, a tanulmányok egyik első szerzője.

Az új kutatási eredmények rávilágítanak arra, hogy az új antibiotikumok fejlesztésénél az innovatív megközelítéseket kellene előtérbe helyezni, beleértve az új célpontok kiaknázását, illetve a már meglévők előnyös kombinálását. Emellett kiemelt fontosságú a már forgalomban lévő antibiotikumok felelős használata. Így a rezisztencia mechanizmusok terjedése lassítható, és ezáltal megőrizhető az új szerek hatékonysága.