Jobban teljesítenek azok a gyerekek, akik legalább három évig tanulnak hangszeren játszani. Nem csak a hangok megkülönböztetése és a kézügyesség terén, de a verbális feladatokban és a vizuális mintakiegészítésben is, bár ezek a képességek általában nincsenek összefüggésben a zenével.
Az október 29-én, a PLoS ONE folyóiratban online megjelent tanulmányt Dr. Gottfried Schlaug és Dr. Ellen Winne vezette.
Összesen 42, 8-11 év közötti iskolást vizsgáltak, akik legalább három éven át vagy zongoráztak, vagy vonós hangszeren tanultak, és összehasonlították őket 18 olyan gyerekkel, aki nem tanult hangszeren. Mindkét csoport tagjai heti 30-40 percben tanultak zenét, de hangszeres csoport magánórákat is vett (átlagban heti 45 percben), és otthon is gyakoroltak.
Bár az nem meglepő, hogy az ifjú zenészek jobban teljesítettek abban a két készségben, ami kapcsolódik a zenei képzéshez (hangok megkülönböztetése és kézügyesség), arra viszont nem számítottak, hogy ügyesebbnek bizonyultak olyan feladatokban, melyek látszólag nem kapcsolódnak a zenéhez. Minél régebb óta tanult a gyerek hangszerén játszani, annál jobb eredményeket ért el.
Úgy tűnik, a hangszertanulás nem csak a specifikusan célzott területeket fejleszti, de itt még nincs vége a történetnek. Bár ez a tanulmány megvilágított olyan kérdéseket, hogy létezik-e kapcsolat a zene és más, nem kapcsolódó képességek között, további vizsgálatok szükségesek arra, hogy felderítsék az ok-okozati viszonyt a hangszeres zenei képzés, a gyakorlás intenzitása és a kognitív képességek fejlődése között.
