Az amerikai Duke Egyetem és a Dél-Dániai Egyetem kutatói mintegy 250 év halálozási adatait vizsgálva olyan emberek adatai után kutattak, akik éhínség, betegség és valamilyen szerencsétlenség következtében haltak meg. A nők és férfiak várható élettartama közötti szakadékot vizsgálták, írja az Index .
Az adatok hét populációt fedtek le, amelynek tagjai életük során mintegy 20 nehéz évet éltek meg - ide tartoznak azok is, akiket éhínség sújtott a 18., a 19. és a 20. században Svédországban, Írországban és Ukrajnában. A szakértők arra jutottak, hogy a nők szinte minden modern populációban tovább élnek, mint a férfiak.
Emiatt olyan biológiai és társadalmi tényezők után kutattak, amelyek befolyásolják ezt a nemek közti különbséget. A nőknél az adatok szerint szinte minden életkorban alacsonyabb a halálozási arány, mint a férfiaknál, és egyetlen rabszolgapopuláció kivételével tovább éltek, mint a férfiak.
A legnagyobb különbség a gyermekkori halandóság esetében mutatkozott, ami arra utal, hogy az újszülött lányok nagyobb valószínűséggel élnek túl kockázatos körülményeket, mint a fiúgyerekek. Ez alátámasztja az elméletet, hogy a nők biológiai okok miatt élik túl nagyobb valószínűséggel a nehéz körülményeket is, ugyanis csecsemőkorban a viselkedésbeli és szociális különbségek minimálisak - vagy éppen a férfiaknak kedveznek.
A kutatók megállapították, hogy a nők átlagosan 0,5-4 évvel élik túl a férfiakat. A krízisek idején tapasztalt előnyök közé sorolják a biológiai tényezőket, a genetikát és a hormonokat : az ösztrogén például a nők számára erősebb immunvédelmet biztosít a fertőző betegségekkel szemben.
