Bár Magyarországon illegális a marihuána használata, mégis sok embert érint a kérdés, hogy a kannabisz fő hatóanyaga, a tetrahidrokannabinol (THC) hogyan hat a szervezetre. A THC potenciális terápiás értékének és mellékhatásainak meghatározására számos vizsgálat zajlott le. A vegyület receptorai a test szinte minden szervében jelen vannak, ezért a kannabinoidok sokféle hatással lehetnek a szervezetre. A THC modulálja az immunrendszert, megváltoztatja a lipidanyagcserét, valamint befolyásolja a - vér- és nyirokerek belső falát borító - endothelialis sejteket és az érrendszeri simaizomsejteket.
A "füvet" a legtöbben - dohánnyal keverve - elszívják, aminek során káros anyagok is a szervezetbe jutnak. Vannak továbbá olyan pszichológiai hatások, mint a szorongáscsökkentés, a szedáció és az eufória, amelyek bizonyos betegek számára potenciálisan nemkívánatosak, mások számára viszont előnyösek. A marihuána mindenesetre hatásosnak bizonyult az AIDS, a rák, a glaukóma ( zöld hályog ) és a sclerosis multiplex tüneteinek enyhítésében is. Azaz nehéz megítélni, hogy az orvoslásban mihez ajánlatos és mihez nem ajánlatos kezdeni vele.
A marihuána használatának kockázatait kutató, hosszú távú vizsgálatok kimutatták, hogy károsan hat a tüdő működésére, valamint számolni kell a skizofrénia és a pszichózis fokozott veszélyével is. Az egyik legfrissebb tanulmány szerint pedig a rekreációs és gyógyászati felhasználás sem a már szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknél nem ajánlatos, sem azoknál, akiknél fokozott a kardiovaszkuláris kórképek kialakulásának kockázata.
Hogyan hat a szívre?
A legalizált marihuána szélesebb körű felhasználása mellett tehát vita folyik arról is, hogy - orvosi ellenőrzés mellett - szabad-e a szert szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő betegeknél, például szívkoszorúér-betegségben , cerebrovaszkuláris betegségben és végstádiumú szívelégtelenségben szenvedőknél rekreációs vagy fájdalomcsillapítási célra felhasználni. Az orvosok ugyanakkor számíthatnak rá, hogy egyre több beteggel fognak találkozni, akik marihuánát használnak (vagy visszaélnek vele). Mindezek tükrében tehát érthető, hogy miért kell a kardiológusoknak pontosan ismerniük a marihuána kardiovaszkuláris rendszerre gyakorolt hatásait.
Mivel a marihuánahasználat összefüggésben van a vérnyomással, hatással lehet a szívinfarktus vagy a stroke kialakulására is. A szakirodalom beszámolói szerint megjelenhet akut koszorúér-szindróma is marihuánahasználat után, az Amerikai Szívtársaság lapjában nemrégiben ismertetett tanulmány pedig arról számolt be, hogy a marihuánahasználat a fiatal felnőttek számára potenciális kardiovaszkuláris veszélyeket rejthet magában. Egy másik vizsgálat arra mutatott rá, hogy a szívinfarktus esélye 4,8-szorosára emelkedett a marihuánaszívás utáni egy órában.
Miért nem ismerjük eléggé a kannabiszt?
A marihuána lehetséges előnyei közismertek, a potenciális káros hatásokat figyelembe véve azonban óvatosságot kíván orvosi célú alkalmazása. Bár a hosszú távú vizsgálatok nem bizonyították egyértelműen, hogy a marihuána hozzájárulna a szív- és érrendszeri betegségekből fakadó halálozáshoz, valójában nemigen tudjuk, hogy a kannabisz minként hat a szív-érrendszeri betegségekre, vagy hogyan befolyásolja a szív működését. Ez egyes vélemények szerint annak a struccpolitikának a következménye, miszerint a sokáig világszerte illegális szert éppen annak tiltott volta miatt nem tanulmányozták eleget. Most azonban, hogy mind több országban szabad utat adnak a kannabisz használatának, hirtelen megnőtt iránta az orvosok érdeklődése is.
Forrás: mdmag.com
