A génterápia kellemetlen mutációhoz vezethet?

A kínai tudósok által végzett kísérlet nem működött igazán jól, de a jelentés, ami beszámolt az esetről aggodalommal töltötte el a szakértőket. A kísérlet leírása egyébként a Protein & Cell nevű kis online folyóiratban jelent meg.

A kísérlet motivációja ebben az esetbe is az volt, hogy az orvosok új gyógymódokat találjanak bizonyos betegségekre. Ebben az esetben a kutatók megpróbálták kijavítani a HBB nevű gén hibáját, ami egy halálos vérképző betegséghez az úgynevezett beta-thalassemiahoz - vörösvértestek elpusztulásával járó vérszegénység – vezethet.

Sokak számára kegyetlen gyakorlatnak tűnnek az állatkísérletek, de a (sokszor életmentő) gyógyszerek, terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez vagy éppen az élő szervezetek jobb megismeréséhez ezek gyakran nélkülözhetetlenek. Tudjon meg többet, olvassa el cikkünket! Mind a felnőttek, mind a gyerekek esetében a génterápia még kísérleti stádiumban van. A génterápia alaptézise, hogy a hibás, betegségeket okozó gének fixen megtalálhatóak a DNS-ben, amiket meg lehetne változtatni. A kutatók úgy gondolják, ha a korai, embrionális szakaszban változtatnák meg a gének szerkezetét, akkor a változás kitarthat, és a következő generációk egészséges géneket örökölhetnének.

Ez a gyógyítás egy igen hatásos és korszerű megoldása lenne, de ha valamit „elrontanak” a tudósok, akkor ez a hiba állandósulna a génekben, vagyis újabb hibás gének öröklődnének. Emellett ismert tény, hogy a génterápia leukémiát okozhat. Sőt ez a fajta kísérletezés felveti az eugenika – vagy eugenetika, amely az örökletes testi, szellemi tulajdonságok megváltoztatását, feljavítását hirdeti – vagyis a tökéletes babák megalkotásának kérdését is.

„Az emberi csíravonal – sejtvonal (germline), ami gamétává vagyis ivarsejtté fejlődik – módosítása széleskörű etnikai, társadalmi kérdéseket vet fel” – magyarázta egy nyilatkozatában a Center for Genetics and Society szakembere. "Emberi lényeket létrehozni a csíravonal módosításával több, mint 40 országban tiltott, emellett a nemzetközi emberjogi egyezményekkel is ütközik."

Canquan Zhou és Junjiu Huang, a China's Sun Yat-sen University kutatói olyan emberi embriókat használtak a kísérleteikhez, amik nem maradtak volna életben, mert két hímivarsejt termékenyítette meg őket. A technikájuk egyébként teljesen eredménytelen volt, mert „kellemetlen mutációt” tapasztaltak.

„A tanulmány legyen figyelmeztetés minden olyan orvosnak, kutatónak, aki úgy gondolja, hogy a technológia készen áll egy ilyen fajta gyógymód kifejlesztésér.” – mondta a Nature szaklapnak adott interjújában, Dr. George Daley, a Harvard Medical School őssejt szakértője.

„Nem tudós az, aki semmibe veszi a morális kérdéseket és a világszerte alkalmazott megállapodásokat, ami az emberi csíravonal megváltoztatása ellen van” – ezt már Marcy Darnovsky, a Center for Genetics and Society ügyvezető igazgatója magyarázza. „A genetikailag módosított emberek létrehozása könnyen az egyenlőtlenségek egy új formájához vezethet, diszkriminációra adhat okot, társadalmi konfliktusokat teremthet.”

A tudósok egyet értenek abban, hogy bár egy nagyon távoli problémáról van szó, a jövőben mégis foglalkozni kell a kérdéssel.