A depresszió csalhatatlan jele

Felgyorsult világunkban egyre kevesebb időt hagyunk olyan természetes érzelmek megélésére, mint a gyász. Tüneteit sokszor a depresszióval keverik össze, holott a pszichológus szerint egészen másról van ilyen esetben szó.

Rosta Teodóra pszichológus szerint fogalmi zűrzavar övezi a depressziót , mindenfajta szomorúságot azonosítunk vele, pedig a depresszió egy betegség, a szomorúság eltúlzott változata. Bizonyos élethelyzetek megéléséhez pedig elengedhetetlen egy egészséges szintű szomorúság megélése.

A depresszió okairól számos magyarázat született, amelyek mind más szempontból közelítenek a problémához. Kiváltó okairól és a kezelés menetéről az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben!

Nem hagyunk időt a gyászra

Az érzelmek segítenek egy probléma leküzdésében, a szomorúság hozzájárul a veszteség feldolgozásához, manapság azonban nem hagyunk elég időt a gyászra. Korábban rituálék kapcsolódtak a szomorúsághoz, ilyen volt például a gyászév, mostanában viszont, ha valaki néhány hónapig szomorú, máris depressziósnak tartják - tette hozzá a pszichológus, aki az M1-nek nyilatkozott a témában.

A szomorúság hozzájárul a veszteség feldolgozásához
A szomorúság hozzájárul a veszteség feldolgozásához

Onnan lehet tudni, hogy valaki tényleg depressziós, hogy megváltozik a viselkedése, befelé fordul, ehhez nyomott közérzet párosul, valamint megváltozik az érzelmek összetétele is. Ebben az állapotban az ember nem tud semminek örülni, mindenben csak a rosszat látja - ismertette a tüneteket a pszichológus.

Mikor beszélhetünk depresszióról?

A köznyelvben akkor szokás depresszióról beszélni, ha szembetűnő lehangoltsággal járó pszichiátriai megbetegedést kell megnevezni. Orvosi fogalma ennél jóval összetettebb , az orvostudomány ugyanis a depressziót nem egységes betegségként kezeli, s jól megkülönböztethető formáit sorolja fel. Ezek közül a legelterjedtebb a súlyos depresszív zavar, más néven klinikai depresszió, vagy major depresszió. Ettől különbözik az unipoláris depresszió valamint az unipoláris zavar is.

Magyarországon a depresszió élettartam-előfordulása a felnőtt lakosság körében 15,1 százalék. Az életkori eloszlásra jellemző, hogy gyakori a megjelenés 15-19 év 45-50 éves korban, de tulajdonképpen bármikor előfordulhat.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +30 °C
Minimum: +12, +19 °C

A napos időszakok mellett többször megnövekszik a felhőzet, elszórtan, főleg északkeleten lehet zápor, zivatar. A mérsékelt szél helyeként átmenetileg megerősödhet, 25, 30 fokig melegszik a levegő. Csütörtökön sem érvényesül fronthatás, de a változékonyság kettősfronthoz hasonló tüneteket válthat ki a fokozottan érzékenyeknél. Fejfájás és migrén jelentkezhet, ingadozhat a vérnyomás, felerősödhetnek az emésztési problémák. A szabadban ingadozó hő- és komfortérzetre kell készülni. Egyesek alvászavarokat tapasztalhatnak. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)