A stressz manapság elkerülhetetlen, mondhatni szinte „népbetegségnek” számít. Számos testi és lelki betegség forrása, ugyanis képes a végsőkig kiszipolyozni minket, lemerítve energiánkat.
A stresszes állapot következménye, hogy türelmetlenebbekké válunk másokkal szemben, jobban zavar, idegesít a környezetünk. A tartós feszültség és stressz miatt alvászavar alakulhat ki, hiszen a napközbeni problémáink éjjel is tovább gyötörhetnek: forgolódunk, többször felriadunk, és ha nem tudjuk kipihenni magunkat éjszaka, akkor napközben még inkább feszültek leszünk. Olyan ördögi kör alakulhat ki, amelyből szinte képtelenség kitörni. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a tartós feszültség gyengíti az immunrendszert, így az ebben élők gyakrabban betegszenek meg.
Vannak olyanok, akiknél heves szívdobogás jelzi a stresszes állapotot, másoknál gyomorpanaszok formájában jelenik meg, de kialakulhat gyomorrontás, fekély és reflux is. Szintén a stressz jele lehet a magas vérnyomás, a szorongás, súlyosabb esetben a pánikroham is. Állandó feszültségre utalhatnak még a szív- és érrendszeri rendellenességek, a megnövekedett vércukorszint, a hátfájás, a fejfájás. A stresszes állapot ezenfelül elhízást, hajhullást és potenciazavarokat is okozhat!
A stressz leküzdése egyáltalán nem lehetetlen küldetés, ráadásul a feszültség már egyszerűbb trükkökkel is csökkenthető!
Dr. Robert A. Lavine klinikai szakpszichológus a következő menekülőutakat javasolja, amelyek segítségével felvehetjük a harcot a stressz ellen.
Egyszerre csak egy feladat!
Feszültebb napokon sokakkal előfordul, hogy nemcsak az aktuális problémájukkal foglalkoznak, hanem életük további stressztényezőit, aggodalmait, félelmeit is folyamatosan keringetik gondolataikban. Holott érdemesebb minden mást kizárnunk, és csakis az aznap felmerülő, adott probléma megoldására fókuszálnunk, így ugyanis jóval kisebb mentális teher nehezedik ránk.
Mérjük fel, meg tudjuk-e oldani
Mérlegeljük, hogy meg tudjuk-e egyáltalán oldani az adott problémát, és ha nem, akkor hogyan kímélhetjük meg magunkat minél jobban annak káros hatásaitól. Mindemellett lássuk be, ha külső segítségre van szükségünk, és ne szégyelljük szeretteink, vagy akár a szakember tanácsát, támogatását kérni!
Ne felejtsünk el helyesen lélegezni!
Mindenki tapasztalta már, hogy az idegesség fizikai tüneteket is okoz. A szív szaporábban ver, a légzés gyorsul. Ez valójában biológiailag bevésődött reakció: stressz hatására ugyanis adrenalin és kortizol szabadul fel, a test pedig felkészül a harci összecsapásra – még ha manapság ilyesmire nem is kerül sor. A tudatosan lassított légzés azonban visszafordíthatja a folyamatot, és nyugtatóan hathat: feszült helyzetekben érdemes kipróbálni.
Tanuljunk meg nemet mondani!
Amikor túlterheltek vagyunk, fontos, hogy tudjunk nemet mondani, azaz legyünk képesek azt mondani egy újabb feladatra, hogy ez most nem fér bele. Fontos az is, hogy a munkahelyi teendőinkkel lehetőleg csak a munkahelyen foglalkozzunk. Ezáltal meg tudjuk adni magunknak a szükséges pihenést. Ha a szabadidőnkben is a munkán jár az eszünk, az fokozza a stresszt, pláne, ha még neki is látunk ennek-annak. Ha hétvégén vagy esténként mégis dolgozni kényszerülünk, akkor is mindenképp szabjunk magunknak határokat!
Ne nyomasszuk magunkat a túlzott elvárásainkkal!
Sokszor saját magunkat stresszeljük a berögzült hiedelmeinkkel, az önmagunkkal szemben támasztott irreális elvárásainkkal. Fontos, hogy ezeket felismerjük, és tisztában legyünk azzal, hogy ezeket csakis mi támasztjuk saját magunkkal szemben. Ilyen elvárás lehet például, ha úgy érezzük, nekünk mindig mindent tökéletesen kell csinálnunk, és a legkisebb kritikától is kiborulunk. Ám ezeket az összefüggéseket nem elég csupán felismerni: a legnehezebb talán az, hogy az összefüggések ismeretében tudjunk is változtatni a gondolkodásunkon, viselkedésünkön és persze magán a feszültségkeltő helyzeten.
Meditáció
A meditáció annyira népszerű, hogy talán nem is kell bemutatni. A lassú, tudatos légzéssel kombinálva még jobb hatást érhetünk el vele. Meditáció közben csökken a szorongás, az izomfeszülés és a vérnyomás – és ez csak néhány fizikai és mentális jó hatás a sok közül, amiről a kutatók eddig beszámoltak.
Tervezett aggódás
Érdekes technika, ami mindenképpen megér egy próbát, amikor egy füzetbe felírjuk az aggodalmaink főbb témáit, amint felmerülnek a fejünkben, ahelyett, hogy rágódnánk rajtuk naphosszat. Ezután kitűzünk egy olyan időpontot, amikor 15 percben csak ezekkel a témákkal foglalkozunk és gondolkodunk az aggodalmakon, lehetőleg megoldásorientált módon. Fontos, hogy amikor letelik a 15 perc, akkor csukjuk be a füzetet, és térjünk vissza a napi tennivalókhoz, aggodalmak nélkül!
Testmozgás
Nem azért kell testmozgást végezni, hogy nyáron jól nézzünk ki a strandon, hanem azért, hogy a fizikai egészségünk mellett megőrizzük a józan eszünket is. A rendszeres testmozgás (heti 3-5 alkalommal 30 perc) rengeteget segít abban, hogy csökkenjen a szorongás és nyugodtabban teljenek a napjaink.
Társas kapcsolatok
A barátok és a család a leghatékonyabb fegyver a stressz ellen. Ha támogató közeg vesz körül minket, van kivel beszélgetni vagy nevetni egy jót, van kitől segítséget kérni, van kit megölelni, akkor már félig nyert ügyünk van. Bár a járvány kicsit megtépázta a társas kapcsolatokat, de a telefont még mindig fel lehet emelni, ha nagyon stresszesek vagyunk, és egy jó szót váltani egy hozzánk közel álló személlyel.
