Szervezetünk egészséges működéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Legalább akkora szükségünk van rá, mint a vízre vagy a táplálkozással bevitt vitaminokra. Egy felnőtt ember számára is komoly veszélyei lehetnek az alvászavarnak, ez halmozottan igaz a gyermekek esetén, akik fejlődését alapvetően meghatározza a pihenőidő. Dr. Tinku Dóra csecsemő és gyermek fül-orr gégész szerint számos oka lehet annak, ha a gyermek nem piheni ki magát, például olyan betegségek is, amelyet egy laikus semmiképpen nem kötne össze az alvászavarokkal. Podcastünkben ezek veszélyei mellett a kezelési módokról is szót ejtettünk.
A részletekért hallgassa meg alábbi podcastünket!
A magyar gyermekek harmada nem alszik eleget, és ez nagy baj
Az elmúlt évtizedekben sok országban visszaesett az alvással töltött órák száma, becslések szerint például az Egyesült Államokban a gyerekek harmada nem alszik eleget. A közelmúltban hasonló eredményre jutott a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja is a magyar lakosságra vetítve: eredményeik szerint a hazai gyermekek harmadának van valamilyen alvászavara. Korábbi tanulmányok igazolták már, hogy ez súlyos hatással lehet a fejlődésükre és hozzájárulhat a többi között a figyelemzavaros/hiperaktív tünetegyüttes (ADHD) kialakulásához.
Az alvászavaros gyermek fáradékonyabb, az iskolában és otthon is nehezen tud koncentrálni, gyakran hiperaktivitásra utaló tüneteket mutat. Hosszú távon az alvászavar éhségérzetet okozhat, így a táplálkozás zavarához, elhízáshoz vezet. Ráadásul egyértelmű az összefüggés az alvászavar súlyossága és a gyengébb iskolai teljesítmény között.
Dr. Tinku Dóra szerint nem lehet általánosítani a megfelelő alvásigényt illetően, az ugyanis életkor-specifikusan változik még a gyerekeknél is, de egyéni adottságok szintén befolyásolhatják.
"Az Amerikai Alvástársaság jelenleg érvényben lévő ajánlása szerint a csecsemőknek, tehát a 4-12 hónap közötti kisgyermekeknek átlagosan 12-16 óra alvásigénye van naponta, ami 3-5 éves korra 10-13 órára csökken. Kamaszkorra a kielégítő alvásmennyiséget nagyjából 9-10 órában határozzák meg" - mondta el a csecsemő és gyermek fül-orr gégész. Hozzátette: hogy ez mennyire valósul meg, azt befolyásolhatja a gyermek habitusa is, például hogy mennyire nyugodt természetű, vagy hogy mennyire nyugodt a környezete, amelyben álomra hajtja a fejét.
Míg felnőttkorban neurológiai és pulmonológiai betegségek állnak a legtöbb esetben az alvászavarok hátterében, addig gyermekkorban nagy arányban valamilyen légutakhoz köthető rendellenesség váltja azt ki - hangsúlyozta aszakember. Megeshet például, hogy alvás közben nem megfelelő a légutak tágassága, ami oxigénhiányos állapotot eredményezhet, a gyerekeknél az orr- és a garatmandulák megnagyobbodása okoz efféle panaszt. Hogy erre milyen tünetek utalhatnak, arról a doktornő a fenti podcastben árult el további részleteket.
