A munkálatokat Alexandra Corning professzor, az intézmény Testkép és Étkezési Zavar Laboratóriumának vezetője mutatta be a Középnyugati Pszichológiai Társaság éves ülésén. A vizsgálathoz egyetemista lányoknak mutattak képeket észrevehetően sovány vagy túlsúlyos nőkről, akik negatív vagy pozitív felhanggal nyilatkoztak saját testükről. A résztvevőknek ezután bizonyos szempontok mentén értékelniük kellett a látott személyeket - beleértve azt, hogy mennyire bizonyultak szerethetőnek. A képeken látható nők sokkal kevésbé voltak szerethetőek, ha becsmérelték a saját testüket, akár túlsúlyosak voltak, akár nem. A nyilatkozók azokat tartották a legszimpatikusabbnak, akik túlsúlyosak voltak és kedvezően ítélték meg magukat.
"Bár mindennapi beszélgetéseink részét képezi, a saját testsúllyal kapcsolatos negatív kinyilatkoztatás korántsem ártatlan. Szorosan összefügg az elégedetlenség érzésével, vagy akár kiváltó oka is lehet annak. Ez pedig étkezési zavarok kialakulásához vezethet" - mondta Corning professzor.
A pszichológusok azt hitték, hogy az önbecsmérlés segít a személyközi kapcsolatok erősítésében, a fenti eredmények tükrében világossá vált: a magukat ostorozók kevésbé népszerűek, mint azok, akik pozitívan állnak a testükhöz. "Ez fontos következtetés, mert segít felhívni a figyelmet rá, hogy milyen színben tüntet fel bennünket, ha folyton szidjuk a testünket" - tette hozzá Corning professzor, aki szerint az egyetemisták körében különösen jellemző az ilyen típusú kommunikáció.
