A Swinburne Egyetem idegtudósa, Richard Silberstein professzor egy viszonylag friss kutatási területtel foglalkozik, ahol munkatársaival együtt arra keresik a választ, vajon mi késztet valakit egy bizonyos termék megvásárlására, illetve hogyan győznek meg minket a reklámok arról, hogy egy konkrét márkát válasszunk.
A neuromarketing névre hallgató tudomány lényegében az idegtudomány és a piackutatás ötvözete, mely során a szakemberek különféle módszerek segítségével azt vizsgálják, miként hatnak a reklámok a tudatalattinkra. Az eddigi marketingkutatások elsősorban a tényeken alapuló hirdetések hatásait vizsgálták, azonban egyre több olyan reklámmal találjuk szembe magunkat, melyek inkább az érzelmekre próbálnak hatni. Ennek egyik oka, hogy döntéshozatalaink mögött legtöbbször érzelmeink állnak, másrészt pedig milyen ész érvek is dönthetnének arról, hogy két vagy három szinte semmiben sem különböző fogkrém közül melyiket fogjuk levenni az áruház polcáról?
Silberstein professzor vállalata, a Neuro-Insight egy olyan technológiát - az úgynevezett Steady State Topográfiát - alkalmazza a kutatások során, mely képes lemérni, hogy egy adott hirdetés szövege milyen gyors változásokat okoz az agy különböző területein. Ezzel a módszerrel az is mérhető, hogy egy reklám elraktározódik-e a hosszú távú memóriánkban, azaz, hogy a hirdetés hatékony volt-e vagy sem, illetve az is, hogy az illetőben milyen érzelmeket váltott ki egy adott hirdetés, vagyis tetszett-e neki egyáltalán a felkínált termék.
Amint azt a professzor kifejtette, a módszer segít betekintést nyerni azoknak a gondolataiba, akiket egy adott cég megcéloz hirdetéseivel, segít megérteni, hogy az emberek hogyan gondolkodnak.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Dr. Joseph Ciorciari, aki szintén a Swinburne munkatársa, hasonló területen dolgozik, mint Silberstein professzor, ám ő elsősorban arra koncentrál, miként hat a biológia és a személyiség egy egyén döntéshozatalára. Dr. John Gountasszal együttműködve négy alapvető személyiségtípust állított fel, a logikusat, a pragmatikusat, az emocionálisat és a kreatívat. A döntéshozatalainkkor mindig a négy típus közül az egyik kerekedik felül, ám a környezet hatására a domináns típus bármikor átválthat egy másikba.
A fenti kutatások elsősorban a reklámozók számára nyújtanak nagy segítséget abban, hogy minél hatékonyabban kommunikáljanak a célcsoportjaik felé, és megértsék, a potenciális vásárlók mi alapján hozzák meg döntéseiket, mi alapján választják ki több hasonló termék közül azt az egyet, amit hazavisznek.
Legjobban: