A Yang Dan molekuláris és sejtbiológus által vezetett csapat azt találta, hogy egereknél bizonyos, nyúltvelőben található neuronok aktiválása esetén előáll a gyors szemmozgásokkal járó alvásszakasz, a REM. Amikor pedig deaktiválják ugyanezeket a neuronokat, akkor a REM egyáltalán nem jelentkezik. (Amikor alvásunk a REM fázisba ér, akkor álmodunk.) A kutatók a kísérleteik eredményeit a Nature-ben publikálták.
Az emlősök alvása ciklusokban történik; minden ciklusnak körülbelül a 25 százalékát teszi ki a REM-szakasz. A REM az alvási ciklusok végén jelentkezik; az első az elalvásunk után körülbelül 70-90 perccel. Ilyenkor a szemünk valóban gyors mozgásokat végez (a REM rövidítés az angol rapid eye movement, azaz 'gyors szemmozgás' kifejezésből ered), és az izmaink pillanatokra megmerevednek. Ebben az alvásfázisban álmodunk, és ebből a szakaszból a legkönnyebb felébrednünk. A kutatók azt feltételezik, hogy az izommozgások lebénulásának az az értelme, hogy ne tudjuk véghez vinni azt, amit álmodunk.
Dan és munkatársai egerekben a nyúltvelői úgynevezett GABAerg neuronok szerepét vizsgálták az álmok kialakulásában. Ezek az idegsejtek a nyúltvelő hasi oldala felől erednek, a gerincvelő tetején helyezkednek el, és elérnek az agytörzs bizonyos részeiig, illetve a hipotalamuszig. (Utóbbinak a hormonok kibocsátásban is szerepe van.) A kutatók az optogenetika elnevezésű eljárást alkalmazták; az egereken végzett génmódosítás láthatóvá tette egy fényérzékeny ionpumpa segítségével az állatok GABAerg neuronjait a kutatók számára.
A kutatók lézerfény segítségével ki és be tudták kapcsolni az állatokban a vizsgált idegsejteket. Eközben pedig megfigyelték, hogy hogyan változik meg az állatok alvás közbeni viselkedése. A GABAerg neuronok aktiválása pillanatokon belül REM-alvást idézett elő az alvó állatoknál; a deaktiválásuk pedig azt eredményezte, hogy vagy nem volt REM-fázisuk, vagy egyáltalán nem tudtak tovább aludni. Ha nem alvó, hanem ébren lévő egerek GABAerg neuronjait aktiválták a kutatók, akkor az éberségi állapotuk nem változott, de megéheztek, és többet ettek. A normál egerek esetében a GABAerg neuronok az ébrenlét alatt a legaktívabbak, különösen evéskor és tisztálkodáskor - ez két igen kedvelt tevékenysége az egereknek. Dan szerint a nyúltvelő GABAerg neuronjainak éppen ellentétes hatásuk van, mint a stresszben szerepet játszó neuronoknak. "Amikor ezek aktiválódnak, akkor kellemes érzés tölti el az egyedeket - mint evés közben vagy tisztálkodáskor."
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A kutatók azt remélik, hogy az egerek REM-alvásának vizsgálati eredményei hasznosíthatók lesznek bizonyos pszichiátriai betegségek kezelésében. Rengeteg olyan zavar van ugyanis - elsősorban a hangulatingadozással járók -, amelyek megváltoztatják a REM-fázisokat.
Forrás: www.medicalnewstoday.com
Legjobban: