A bűntudat kellemetlen, negatív érzés, amit az vált ki, hogy úgy gondoljuk, egy tettünkkel fizikai vagy lelki sérülést (véltet vagy valósat) okoztunk egy másik embernek. A bűntudat rövid, intenzív szakaszokban jelentkezik, ezért a hatásait gyakran alulbecsüljük.
Hetente mintegy öt órán keresztül érzünk bűntudatot
Egy kutatás szerint ha azokat a rövid időszakokat összeadjuk, melyekben bűntudatot érzünk (vagy az az esemény jut eszünkbe, mely miatt a bűntudat jelentkezik), nagyjából öt órát kapunk, ami meglehetősen sok.
A bűntudat jót tesz a kapcsolatainknak
A bűntudatot úgynevezett proszociális érzelemnek tartják, mert az egyik legfontosabb szerepe az, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki vagy tartsunk fent másokkal. A bűntudat ugyanis úgy működik, mint egy folyamatosan jelző figyelmeztető csengő: egészen addig "szól" a fejünkben, míg meg nem tesszük a megfelelő lépéseket, például bocsánatot nem kérünk valakitől.
A feldolgozatlan, megoldatlan bűntudat folyamatos stressz alatt tart
Mivel a bűntudat rövid, öntudatlan érzelemkitörésekként jelentkezik, jelentősen megnehezítheti a mindennapi életünket, hiszen a figyelmünk időről-időre elterelődhet arról, amit éppen csinálnunk kellene, legyen szó tanulásról, munkáról vagy csak egy kellemesnek ígérkező estéről a barátainkkal. Kutatások szerint a bűntudat miatt csökken a produktivitás, a kreativitás, a hatékonyság és a koncentrációs képességünk is.
A megoldatlan bűntudat folyamatos stresszforrás
A bűntudat miatt képtelenek vagyunk élvezni az életet
Már az enyhe mértékű bűntudat is képes arra, hogy visszautasítsuk az élvezetet okozó dolgokat. Egy kísérletben diákoknál elérték, hogy bűntudatot érezzenek, majd felajánlottak nekik egy szabadon választható ajándékot a kísérletben való részvételért. A kontrollcsoport tagjaival (akik nem éreztek bűntudatot) ellentétben, nem DVD-ket és zeneletöltési lehetőségeket, vagyis a szórakozást választották, hanem iskolai felszereléseket. Gyakori például, hogy a bűntudat miatt nem megyünk el egy várva várt buliba.
A bűntudat miatt saját magunkat és másokat is büntetünk
Az önbüntetés gyakori velejárója a bűntudat érzésének. Egy kísérletből kiderült, hogy még a kismértékű bűntudatot érző fiatalok is készségesen adtak saját maguknak enyhe áramütést, mert így "bizonyítani" tudták a megbánásukat. A mások büntetése pedig sokszor abban nyilvánul meg, hogy eltávolodunk a másiktól, kerüljük a társaságát. Ez akár a közös ismerősökre vagy éppen a közös emlékeket felidéző tárgyakra, helyekre is igaz lehet. Például egy csúnya szakítás után nem szívesen megyünk vissza a korábbi kedvenc éttermünkbe, és a közös barátokkal is megszakíthatjuk a kapcsolatot.
A bűntudat még több bűntudathoz vezet
A bűntudatra hajlamos emberek ingerküszöbe egyre alacsonyabbra kerül, és gyakran olyan helyzetek miatt is bűntudatot kezdenek érezni, amelyek miatt nem kellene - vagyis olyankor is úgy érzik, hogy ártottak másoknak, amikor ez nem így van. Mások szociális jelzéseinek félreértelmezése (például az, hogy ott is elutasítást és sértettséget vélnek felfedezni, ahol ezek nincsenek meg) pedig állandó stresszel, szorongással és az életminőség általános romlásával jár együtt.
A bűntudat az egészségünket is veszélyezteti
Mint már említettük, a bűntudat stresszel jár együtt, ennek káros hatásait pedig jól ismerjük. A bűntudatot érző emberek kövérebbnek és gyengébbnek érzik magukat: egy kísérlet során bizonyították, hogy a kellemetlen érzések miatt a valóságosnál többnek tippeljük meg a saját súlyunkat, az előttünk álló fizikai feladatokat pedig sokkal nehezebbnek ítéljük meg, mint amikor nem érzünk bűntudatot.
