"Ma Magyarországon az emberek ötödének egyáltalán nincs barátja, változóban vannak a családi kapcsolatok, és keveseknek sikerül aktív társas mezőt fenntartani maguk körül" - olvasható három szociológus szakember, Albert Fruzsina, Dávid Beáta és Huszti Éva közös, a qubit.hu által közölt cikkében. A szerzők ebben felhívják a figyelmet a járványhelyzet kapcsán gyakran említett social distancing kifejezésre, amelyet társas vagy társadalmi távolságtartásként lehet lefordítani. A szociológusok szerint ugyanakkor szerencsésebb lenne a physical distancing, azaz fizikai távolságtartás kifejezést használni.
Azzal együtt ugyanis, hogy a cseppfertőzéssel terjedő koronavírus-fertőzést valóban a személyes emberi kontaktusok számának mérséklésével lehet megakadályozni, nem szabad, hogy eközben az embertársainktól való eltávolodás társas elszigeteltséghez is vezessen. Elvégre, ha valamikor igazán fontosak a társas kapcsolatok, akkor a mostani körülmények között egészen biztosan. Az emberi kapcsolatok a testi-lelki jóllét és a boldogság alapvető feltételei, a hosszú élet egyik legfontosabb előrejelzői. Arról nem is beszélve, hogy a mostani szituációban a lehető leggyakorlatiasabb oldalról nézve is nagy szükség van mások támogatására. Elég, ha csak az idős emberek megsegítésére gondolunk, legyen szó akár bevásárlásról, akár egy beteg családtag gondozásáról.
A magyar lakosságot különösen erősen sújtja a társas elszigetelődés problémája, világjárványtól függetlenül. Már a rendszerváltás előtt is készült olyan nemzetközi felmérés, amely szerint a magyar emberek kapcsolathálózata kisebb, mint a nyugati országokban élőké. A helyzet pedig azóta sem javult érdemben. Egy 2015-ös felmérés szerint például az emberek mindössze 36 százaléka folytat aktív társasági életet. Eközben egyötödüket veszélyezteti a kapcsolatszegénység. Köztük vannak, akik senkit sem tudnak megnevezni, akivel beszélgetni tudnának a gondjaikról.
"...a jelenlegi krízishelyzetnek semmiképp sem szabad azt eredményeznie, hogy kapcsolataink tovább lazuljanak, esetleg megszűnjenek. Ellenkezőleg: itt az idő, hogy ezt a helyzetet meglévő emberi viszonyaink megerősítésére, intenzívebb, tudatosabb ápolására fordítsuk, amihez segítséget nyújt az internet, a digitális kommunikációs eszközök, a videós alkalmazások" - zárták gondolataikat a szociológus szakemberek.
