Szemben a 2002-es 7 százalékkal 2021-ben már 11 százalék volt a súlyos depresszióval élők aránya a hazai társadalmon belül – írja az InfoRádió a Hungarostudy 2021-es tanulmánykötet adataira támaszkodva. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója a számokkal kapcsolatban elmondta, érdemes figyelembe venni, hogy a felmérés még bőven a koronavírus-pandémia idején készült. Másfelől világszerte a fejlettebb országokban kedvezőtlen tendencia figyelhető meg e téren, Magyarország pedig „nem lóg ki a depresszióban a sorból”. Hozzátette, a depressziósok aránya a fiatalok között is aggasztóan emelkedik.
A tanulmányból arra is fény derült, hogy az egészséges, pontosabban semmilyen betegséggel nem diagnosztizált lakosság 9 százaléka szed valamilyen pszichológiailag aktív gyógyszert, nagyrészt nyugtatókat. „Nagyon sok ember van köztünk, akinek lehet, hogy van valamilyen súlyos lelki problémája, pszichológiai segítségre szorul, de nem diagnosztizálta senki. Jobb híján nyugtatókat szed, így ez egy nagy kielégítetlen igény a lakosságban” – húzta alá Purebl. Kifejtette, észrevehető volt némi változás e téren a világjárvány ideje alatt, és remélhető, hogy a jövőben is mind többen mernek majd pszichológiai segítséget kérni.
A cikk szerint a depresszió időzített gazdasági bomba, mert a betegség kezeletlenül munkaképtelenséghez vezethet. Össztársadalmi szinten ezáltal jelentősen csökkentheti a produktivitást. Purebl György elmondta, azok az országok, amelyek hatékonyabban tudják kezelni a problémát, nemcsak egészségesebbé tehetik társadalmukat, de gazdasági előnyre is szert tehetnek. Különösen igaz ez a tudásalapú társadalmakban.
